Hogy támadják Magyarországot, nem kétséges, sokkal inkább kérdés, kik és miért teszik ezt. Erre keresi a választ két politológus, Tóth Gy. László és Zárug Péter Farkas, valamint egy közgazdász, Lentner Csaba most megjelent könyvében. A szerzőkkel Juhász Zsolt beszélgetett a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A könyv megírásának ötletét az adta, hogy túl sok az arra utaló ok-okozati összefüggés, hogy Magyarország és Orbán Viktor ellen különböző amerikai alapítványok puccsot készítenek elő Washingtonban, amelybe természetesen bevonták az Európai Unió megfelelő intézményeit is – magyarázta Tóth Gy. László. Ennek következtében 2011 decemberére, 2012 januárjára sikerült annyira rossz hírét kelteni az országnak, és a miniszterelnököt lejáratni, amely után be lehetett volna vetni az olasz vagy a görög módszert, ahol demokratikus választás nélkül cserélték le a miniszterelnököt. Magyarországon azonban ehhez nem volt megfelelő erő, és Orbán Viktortól most már azért félnek, nehogy ragadós legyen a példa, és egyre több ország és kormány kezdjen a nemzeti érdekeit védő politikába az unió egységesülési törekvéseivel szemben.
Hiperaktív kormány
Zárug Péter Farkas politológus szerint 2010-től a kétharmados többség nagyon erőteljes hiperaktivizmusra késztette a kormányzati cselekvést, amelyet az ellenzék diktatúraként értelmezett. Zárug Péter Farkas fő kérdése a kötetben, hogy vajon egy többségi modellre való átállás egyet jelent-e a diktatúra kiépülésével. Megvizsgálja azt az intézményrendszert, amelyet a Fidesz–KDNP birtokba vett, s azt állapítja meg: szó sincs arról, hogy ezek ne demokratikusan működnének. Az Állami Számvevőszék jelentései például ugyanolyan komoly bírálatokat tartalmaznak a kormánnyal szemben.
A másik terület a gazdasági hiperaktivizmus, amely zavart kelt a piacon – magyarázta a politológus. Orbán Viktor a bankadóval, a multiadóval, a nyugdíjpénztárak államosításával, a biztosítási rendszerek megadóztatásával sziklát dobott az addig nagyon kényelmes és a piacoknak rendkívül kedvező állóvízbe, s ez első számú célponttá tette a miniszterelnököt.
Magyarország–EU 1–0
A 2010-ben történt gazdaságpolitikai fordulat azonban ellentétes a nemzetközi nagytőke érdekeivel, mert nem tudják a nyereségüket a korábbi mértékben kivinni az országból, s ezért ellentámadásba lendültek, a kormányaikat ellenünk hangolták. Ez oda vezetett, hogy 2012 kora tavaszára a nemzetközi pénzpiacok beárazták a polgári kormány bukását. A békemenetek, a társadalom kiállása a kétharmados többség mellett azonban visszakozásra késztette a nemzetközi nagytőkét. „Ez egy szabadságharc, az első félidő megvolt, s Magyarország–Európai Unió 1–0” – fogalmazott Lentner Csaba.
A közgazdász úgy véli, az Európai Unió alkonyát éljük, a neoliberális piacgazdasági modell megbukott, Magyarország pedig időben akar leválni erről a haldokló gazdaság- és társadalompolitikai modellről. A baloldal ezt zavargásokkal, tüntetésekkel próbálja megakadályozni, azonban a társadalomnak be kell látnia, hogy az elmúlt két évben az ország nem ment csődbe, a gazdaság stabil, Magyarország nem jutott Spanyolország vagy Görögország sorsára.
(Magyar Rádió)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
