Teljességében alkotmányellenes a képviselőház által május 22-én megszavazott új parlamenti választási törvény, amely a jelenleg hatályos arányos képviseleti rendszer helyett többségi választási rendszert vezetett volna be – mondta ki tegnap az alkotmánybíróság.
A törvény arról rendelkezett, hogy a képviselőket és szenátorokat egyéni választókerületben, egy fordulóban válasszák meg, így minden esetben mandátumhoz jutna a legtöbb szavazatot szerző jelölt, szavazat-visszaosztás nem lenne, és a választási küszöböt is eltörölnék. A jogszabály szerint azokban a megyékben, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 7 százalékot, de egyik választókerületben sem nyer kisebbségi jelölt, az abszolút számban a legtöbb szavazatot kapó kisebbségi jutott volna mandátumhoz a képviselőházban; a kedvezményt a szenátusra nem terjesztették ki. A Victor Ponta SZDP- és Crin Antonescu NLP-elnök által benyújtott törvénytervezet május 22-i megszavazása után a DLP az alkotmánybírósághoz fordult, többek között azzal érvelve, hogy a törvény nem veszi figyelembe a 2009-es népszavazás eredményét, növeli a képviselők számát, ugyanakkor nincs tekintettel a reprezentativitás és a jogegyenlőség elvére. Az alkotmánybíróság tegnapi döntése eredményeképpen valószínűleg a 2008-as szabályok szerint zajlanak le az őszi parlamenti választások, mivel fél évvel a választások előtt már nem lehet megváltoztatni az ezt szabályozó törvényt.
Az új választási törvényt az RMDSZ annak ellenére sem támogatta, hogy a kormánytöbbség a magyar közösség esetében – figyelemre méltó gesztussal, a kedvezményes képviselet bevezetésével – valamelyest korrigálta volna a rendszer hibáit. Kelemen Hunor szövetségi elnök elismerte, hogy ez a rendszer stabil kormánytöbbséget eredményez, csakhogy szerinte nem igazságos, hogy a választók egyharmadának támogatását élvező párt megszerezze a parlamenti helyek kétharmadát, miközben azok, akik a vesztesekre szavaztak, képviselet nélkül maradnak. A többségi rendszer ugyanis nagy valószínűség szerint kétharmados többséget biztosított volna a Szociál-Liberális Szövetség számára – és az új kormánytöbbség nem is nyugszik bele a visszautasításba: bár az alkotmánybírósági döntés indoklása még nem ismert, már bejelentették, hogy júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakot hívnak össze, amelyben ismét módosíthatják a választási törvényt, hogy megfeleljen az alkotmányossági követelményeknek.
