A felvidéki magyarság létszámcsökkenése, annak okai, következményei és visszafogása, valamint a szlovák–magyar viszony és a magyar–magyar kapcsolatok adták a nemzeti összetartozás bizottsága ötödik kihelyezett, révkomáromi ülésének súlyponti témáit tegnap.
Potápi Árpád, az országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke a találkozót követő sajtóértekezleten azt hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy ne csak a magyar parlamentben beszéljenek a határon túl élő magyarokról, hanem személyes kapcsolatba is kerüljenek ezekkel a közösségekkel. Kiemelte: amikor a szlovákiai magyaroknak segítenek, akkor Szlovákiának is segítenek, hiszen az ott élő magyarok Szlovákia állampolgárai, és a magyar–magyar kapcsolatok szorosabbá fűzésével a jószomszédi kapcsolatokat is javítják. Pavol Paska szlovák parlamenti elnöknek a kihelyezett ülés elleni tiltakozására reagálva kijelentette: az ülésről tájékoztatták a szlovák külügyi tárcát. Hozzáfűzte: örömmel fogadnák, ha a szlovák parlament bármelyik bizottsága Magyarországon tartaná kihelyezett ülését. Paska kedden azt mondta: példa nélküli, hogy egy ország nemzeti parlamentje egy hivatalos bizottság kihelyezett ülését egy másik állam területére szervezze.
Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a találkozót értékelve elmondta: annak célja a problémák bemutatása és megtárgyalása volt. Hozzáfűzte: örömteli, hogy a találkozóra minden meghívott eljött. A résztvevők által sikeresnek értékelt találkozót a Bugár Béla vezette Most – Híd szlovák–magyar párt tegnap az MTI-nek eljuttatott állásfoglalásában diplomáciai félrelépésnek, illetve olyan újabb megosztó lépésnek nevezte, amely nem szolgálja a szlovákiai magyarok érdekeit.
Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete Révkomáromban megállapította: a szlovák közvélemény egy részének az a meggyőződése, hogy tartani kell a kisebbségek kollektív jogaitól. Reménye szerint a jövőben sikerül változtatni ezen a nézeten.
Berényi József MKP-elnök a kihelyezett ülésen a szlovákiai magyarság lélekszámcsökkenéséről beszélt. Hangsúlyozta: a legutóbbi népszámlálás bebizonyította, megszűnésre ítéltetett a szlovákiai magyarság. Hozzátette: ezt támasztja alá az is, hogy Szlovákiában nemzetállam-építés folyik, amely nincs híján a megfélemlítés politikájának. Hozzáfűzte: a szlovák társadalom egy része az autonómia fogalmát nem annak valós jelentésével azonosítja, hanem „véres hadüzenetként” értelmezi.
Fabó Mária, a szlovákiai magyar pedagógusok szövetségének alelnöke az asszimilációs folyamat kapcsán rámutatott: évente 1000–1400-zal csökken a magyar oktatási intézményekbe járó gyermekek száma Szlovákiában. Megjegyezte: a magyar tanulók mintegy 17 százaléka jár szlovák oktatási nyelvű iskolába.
Gyurgyík László szociológus a szlovákiai magyarság létszámcsökkenése kapcsán megállapította: bár a jelenség a természetes öregedés, a migráció és az asszimiláció negatív trendjeinek közös együtthatása, a népességfogyás legnagyobb részéért az asszimiláció okolható. A jelenség lehetséges orvoslására utalva rámutatott: 1989 után – amikor a szlovákiai magyarság pozitív jövőképpel rendelkezett – emelkedett a születésszám.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
