Dolgoztak serényen a két párt jogászai, azt igyekezvén bizonyítani, mily gyakran szegte meg az alaptörvényt az államfő, miért is kell mielőbb távoznia a Cotroceni-palotából, közben pedig a Victor Ponta vezette kormány, mintegy biztosítva az ostromlók zavartalan előremenetelét, az alkotmánybíróság hatáskörét csorbította sürgősségi rendelettel. S mivel egy nappal korábban kirúgták az ombudsmant, az sem volt, aki óvást emelhetett volna e nyilvánvalóan antidemokratikus döntés ellen. Ezzel a demokráciában fölöttébb szokatlan vezércsellel mondhatni, megszámláltattak Traian Băsescu napjai: a taláros testület immár nem vétózhatja meg a parlament döntését, ott pedig a szociálliberálisoké a többség. Talán ezért nem is igen foglalkoztak azzal, hogy különösebben szolid érvekkel támasszák alá kezdeményezésüket, egy sor olyan általános vádat fogalmaznak meg, amely közül némelyik akár saját magukra is ráillik, például hogy az elnök nyomást gyakorolt az alkotmánybírákra (mintha nem éppen ők módosították volna éppen tegnap a testület működését szabályozó törvényt).
A győztes hadvezér gőgjével jelentette be a hatalom szándékát az államfői tisztségre pályázó Crin Antonescu, a demokrata-liberálisok utcai demonstrációt szerveznek. E nagy forgatagban mintha elsikkadna az a hír, amely sokkal közvetlenebbül, azonnal befolyásolja életünket: a zűrzavaros politikai helyzet miatt történelmi mélypontra süllyedt a lej értéke. Ami azt jelenti, hogy többe kerül majd az üzemanyag, nő a banki hitelek törlesztőrészlete, drágul az élelmiszer – egyszóval tovább romlik az életszínvonal, s azok a befektetők is elriadnak, akiknek e válságos körülmények között is lett volna kedvük és tőkéjük beruházni, munkahelyeket teremteni.
De kit érdekelne most az ország gazdasági helyzete? Pontáékat egyetlen cél vezéreli, ennek érdekében pedig semmi sem szent számukra: minden eszközzel be akarják magukat biztosítani, hogy az őszi választások után is övék legyen a hatalom. Talán ez a legelrettentőbb törekvéseikben. Mert ha alig néhány hónapnyi regnálásuk alatt sorozatos pofonok érték a magyar közösséget, mi következhet még az őszi voksolás után?