PONTÁÉKON A VILÁG SZEME. Nem túl barátságos a nyugat-európai sajtó az úgynevezett román parlamenti forradalommal. Többen egyenesen Hitler egykori győzelmével és a totális hatalom megszerzésének folyamatával hasonlítják össze a keddi bukaresti eseményeket.
A Deutsche Welle a demokrácia és a jogállam meggyilkolásának tekinti a történteket, s úgy véli, hogy a nem szocliberálisodott bástyák megsemmisítése a céljuk. Úgy vélik, a posztkommunista Romániában ez a hatalom ceausisztává, amolyan torzszülötté vált. Alkotóelemei: a kormány, a parlament és a Felix-Voiculescu-féle televíziók. A Frankfurter Allgemeine Zeitung, mely Ponta plágiumügyével is sokat foglalkozott, államcsínyt vizionál, s azzal gyanúsítja a jelenlegi román hatalmat, hogy az alkotmánybírák leváltása révén meg kívánták teremteni az igazságszolgáltatás teljes ellenőrzésének lehetőségét. A lap azt is kifejti, hogy a jelenlegi kormány magát a jogállamiságot veszélyezteti. A Reuters is az alkotmánybíróságot siratja, a France-Presse hírügynökség pedig aggasztónak látja a romániai helyzetet, s azt fejtegeti, hogy megbénulhatnak a jogállam intézményei. A spanyol El Pais Vasile Blagát idézi, aki azzal vádolja az SZLSZ-t, hogy megöli a demokráciát. Az olasz Tmnews.it Traian Băsescu szigorú üzenetét idézi, melyben felszólította a román pártvezetőket: hagyjanak fel az állami intézményrendszer elleni akcióikkal. Az osztrák Der Standard is beszámolt a keddi parlamenti eseményekről, s a Ponta–Antonescu páros ama tervéről írt, hogy nyíltan vállalt céljuk: felfüggeszteni Traian Băsescut. A Times az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének aggodalmát közli, de beszámol a parlamentben történtekről is. Nem kerülték el a román törvényhozásban történtek a Channel News Asia vagy a Terra Peru figyelmét sem. (Ziare.com)
NE BÁNSD PATAPIEVICET! Ponta intézkedései – főként a Román Kulturális Intézet tevékenységének megbolygatására tett kísérlete – ellen tiltakozik mintegy kétszáz külföldi értelmiségi is. A 2011-es irodalmi Nobel-díjas svéd Tomas Tranströmer nyílt levélben fordul a román kormányhoz, amelyben kéri, hogy álljon el a Román Kulturális Intézetre vonatkozó változtatásoktól. A kormány a múlt hónapban sürgősségi rendeletben a bukaresti szenátusnak rendelte alá a román kulturális külképviseleteket működtető intézetet, amely korábban az Elnöki Hivatal égisze alatt tevékenykedett. Herta Müller romániai származású német regényíró, a 2009-es irodalmi Nobel-díj kitüntetettje szintén szerepel az aláírók között. A levél megkérdőjelezi a román kormánynak az intézet küldetésére és jogállására vonatkozó döntését, és tiltakozik „az intézet átpolitizálásának veszélye ellen”. (Hírhatár)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.