Idén negyvenéves Európa első gyümölcs- és zöldségmárkája. A Prince de Bretagne (Bretagne hercege) tulajdonosa egy 2500 breton családi vállalkozást tömörítő termelői kollektíva az Atlanti-óceán partvidékén.
„Negyven évvel ezelőtt még mindenki magára volt utalva, és amikor többlettermelés volt, az árak összeomlottak. Így aztán muszáj volt összefognunk. Akkoriban már léteztek vaj- és egyéb élelmiszermárkák, mi a zöldségeinknek is reklámot akartunk csinálni” – idézte fel a kezdeteket Paul Le Dantec, az egyik alapító, akinek családi vállalkozása a francia forradalom óta ugyanazon az 50 hektáros területen működik Pleubianban. Tíz évvel ezelőtt a fia és a lánya is csatlakozott a vállalkozáshoz, így a több mint kétszáz éves hagyomány tovább folytatódik.
Burgonyával kezdték
A többi paraszthoz hasonlóan a Le Dantec család is hagyományosan burgonyatermeléssel kezdte, de ez mára csak egytizedét teszi ki tevékenységüknek, és elsősorban a Bretagne-ban óriási mennyiségben termelt karfiollal, articsókával és paradicsommal foglalkoznak. A termelők önbecsülésének visszaszerzése mellett azért volt szükség a hangzatos márkanévvel ellátott kollektíva létrehozására, hogy a termelést és az értékesítést is megszervezzék a felvásárlók nyomásának visszaszorítása érdekében. Ez volt Franciaországban az első alkalom, hogy a gazdálkodók a marketingre is elkezdtek figyelni. „Úgy döntöttünk, hogy csak minőségi termékekkel foglalkozunk. Ez az igény teremtette meg a márkát. A Bretagne hercege elnevezés azonnal adta magát” – hangsúlyozta Le Dantec.
A hetvenes években működő közel ötezer termelő száma mára a felére csökkent a breton partok mentén. A 30 ezer hektárnyi termőföldön – a jobb szervezésnek köszönhetően – megközelítőleg ugyanannyi zöldséget termelnek, mint elődeik: évi 500 ezer tonnát. A turizmus mellett a zöldség- és gyümölcstermesztés Bretagne húzóágazatának számít.
A paradicsom mellett a térségre szintén jellemző epertermesztést választotta Pierry-Yves Posson, aki szerint a márka létrehozásával a breton parasztok arra mutattak példát Franciaországban, hogy újfajta módon, tudatosabban is lehet gazdálkodni. Ő is a családi példa nyomán vágott bele a mezőgazdaságba, és azt reméli, hogy gyermekei majd átveszik a vállalkozást, bár ezt nem akarja rájuk erőszakolni.
Árverésen árulják a zöldséget
A kollektíva szervezettségének különlegessége a holland virágpiacok mintájára működő árveréses eladás. Ez a márka három központjában, Saint-Pol-de Léonban, Paimpolban és Saint-Malóban zajlik a délelőtti órákban. A tőzsdére emlékeztető termekben a számítógépek előtt reggel 8-tól 12 óráig döntenek a termelők és a felvásárlók az aznapi árakról. Az árverés vezetője magas ár kikiáltásával nyit, ezt fokozatosan csökkenti egészen addig, amíg valaki megveszi egy-egy termelő eladásra kínált zöldségeit. A termékeket a felvásárló közben nem látja, a garanciát a minőségre a márkához való tartozás jelenti. Így adják el a zöldségek nyolcvan százalékát, csak a mélyhűtésre termelt brokkolinak és a konzervbe szánt articsókának határozzák meg előre az árát. Az árverés nagyon gyorsan lezajlik, ez nagyon fontos eleme a folyamatnak.
A felvásárlók ezt követően azonnal indulnak a kiválóan felszerelt és hűtőkamrákkal ellátott ötven telephely egyikére, ahol a termelők által előző éjjel leadott primőrárut addigra az árverésen történt megállapodás alapján szállításra előkészítik: dobozolják, felcímkézik. A felvásárlók a Prince de Bretagne által kínált 87-fajta zöldségterméket Franciaország teljes területén, elsősorban áruházláncokban terítik, negyven százalékát pedig 34 országba exportálják. A zöldségek legfőbb külföldi piaca Németország (38 százalék) és Nagy-Britannia (18 százalék). Annak érdekében, hogy a friss áru minél gyorsabb célba érkezhessen, a termelők 1972-ben saját komptársaságot is alapítottak, a Brittany Ferriest.
A kollektívába tartozó gazdálkodók kizárólag az árverésen értékesítik a megtermelt zöldséget, és az árból egy százalékot fizetnek be a közösbe. Ebből finanszírozzák az infrastruktúrát, a reklámokat, a nagy üzletláncok eladóinak képzését (hogy azok pontos felvilágosítást tudjanak adni a márka termékeiről), valamint a kísérleti telephelyek fenntartását, ahol a biozöldségeket fejlesztik, és egy-egy zöldségből új fajtákat hoznak létre.
A siker titka a közös munka
A Prince de Bretagne mögött álló kollektíva egy másik különlegessége, hogy vezetői maguk is tevékenyen részt vesznek a gazdálkodásban. Joseph Rousseau elnök például feleségével és néhány idénymunkással negyven hektáron a különleges eper, a mézédes gariguette, a paradicsom és az articsóka termesztésével foglalkozik. Véleménye szerint a Prince de Bretagne sikerének titka a kollektív erő: a termelők negyven éve nem egymás ellenében, hanem közösen, egymásért is dolgoznak. A tagok több mint harmada napi szinten részt vesz a kollektíva kezdeményezéseiben, tisztséget tölt be valamelyik bizottságban, közben kísérleti műhelyt vezet, vagy továbbképzéseket tart. Megtartva a családi vállalkozások keretét, a Prince de Bretagne egy belső demokráciában működő világcég. „Állandóan egyezkednünk kell egymással, mert a márka legfőbb célja az, hogy minden termelő meg tudjon élni. Nem akarjuk egymást kijátszani, megszervezzük, hogy a termelő és a felvásárló is jól járjon. Mindig egyensúlyra törekszünk. A tudatosság és az autonómia a kulcsszavunk” – hangsúlyozta az elnök.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
