Nem tévednek, akik az idei esztendőt a fotográfia éveként is emlegetik, hiszen 2007-ben olyan kiemelkedő eseményekre került sor Szentgyörgyön, mint az öt világhírű magyar fényképész Mérték című kiállítása, illetve a Magyar Távirati Iroda még mindig megtekinthető sajtófotó-válogatása. Cigányok Erdélyben, romák Nyugat—Európában: különös, két egymástól igen távol álló kultúra metszéspontjában született meg ez a nagyon kontrasztos fotókiállítás. Rosario Ali fotóiról a nyugati romák kiegyensúlyozottsága, nyugodtsága köszön vissza, ezzel szemben Henning János fotóművész az erdélyi cigányok zilált, körülményes, nélkülöző hétköznapjaira exponál, arra az archaikus életformára, amely az unióban vélhetően már csak Kelet-Európa sajátossága. De végigpásztázva e képeket, szó nincs arról, hogy az itteni romák boldogtalanabbak lennének, mint nyugati sorstársaik: ugyanis Henning fotóiról is sugárzik az életöröm. Másként öltözve és másként gondolkodva a világról, de a cigányok az élet ugyanazon stációit járják be: itt ráncosabban és gyűröttebben, nyugatiak számára felfoghatatlan szegénységben, amott pedig kiegyensúlyozottabban, békésebben, biztonságot jelentő jólétben. Mégis, a két felvillantott életforma radikálisan különböző, Rosario Ali a romák olyan világát mutatja, amely után Henning János minden cigánya vágyakozik. Ez a tárlat arról is szól, honnan hová kellene eljutni.