Több tízezer panasz alapján vizsgálja a német szövetségi alkotmánybíróság az európai pénzügyi paktumot és mentőalapot ratifikáló német törvényt. A panaszosok szerint a mentőcsomag ellentétes a német alkotmánnyal. Ha az alkotmánybíróság nekik ad igazat, kudarcba fulladhatnak az euróövezet egységét célzó intézkedések.
A Karlsruhéban székelő szövetségi alkotmánybíróság tegnap kezdte meg az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és a hozzá kapcsolódó európai pénzügyi paktum ratifikálásáról szóló német szövetségi törvény alkotmányosságának felülvizsgálatát. Az eljárás végén a testület felfüggesztheti a törvény hatálybalépését, ami világos jelzés lehet annak alkotmányosságát illetően. Egy kedvezőtlen döntés a ratifikációt támogatók szerint végső soron az euró megmentését célzó intézkedések kudarcát jelentheti.
A szövetségi alkotmánybíróság az ellenzéki Baloldal (Die Linke) parlamenti frakciója, a kormánypárti CSU-t képviselő Peter Gauweiler, valamint a Mehr Demokratie e. V. (Több Demokráciát Egyesület) és a hozzá csatlakozó mintegy 23 ezer állampolgár sürgősségi kérelme alapján kezdte meg a vizsgálatot. A beadványt készítők szerint a pénzügyi paktumról szóló szerződés létrehoz egy olyan központi uniós szervet, amely beavatkozhatna a tagállami költségvetésekbe, ez pedig álláspontjuk szerint súlyosan sérti a Bundestag szuverenitását és ezzel a német polgárok választójogát is. Peter Gauweiler a meghallgatáson hangsúlyozta, Németország csak akkor vehet részt az integrációnak ebben a formájában, ha népszavazáson erősítik meg a politikusok döntését. Gregor Gysi, a Baloldal parlamenti frakcióvezetője hozzátette: a két szerződés szétfeszíti az alkotmány kereteit, ezért új alaptörvényt kellene alkotni, amelyet aztán népszavazáson kellene megerősíteni. A ratifikációt szorgalmazó kormány képviseletében Wolfgang Schauble pénzügyminiszter kiemelte: jelentősen felerősödhetnek a válságjelenségek az euróövezetben, ha kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy Németország alkotmányjogi szempontból alkalmas és hajlandó az övezet stabilitását fenyegető veszélyek elhárítására. A válságkezelő rendszer elindulásának esetleges késedelme beláthatatlan következményekkel járhat, például fokozhatja az egyes államok távozására vonatkozó piaci spekulációt, ami még tovább drágíthatja a válságba került tagországok finanszírozását.
Az ESM pénzalapjába Németországnak 22 milliárd eurót kell befizetnie, további 168 milliárd euró értékben pedig kezességet – garanciát – kell vállalnia a rendszer keretében a rászoruló euróövezeti tagállamoknak nyújtott hitelek törlesztésére.
