Megkülönböztetett követelményrendszerrel kellene mérni az elméleti középiskolák diákjainak tudását az érettségin, és külön a szaklíceumok tanulóinak teljesítményét, egyrészt mert adott tantárgyakat nem azonos óraszámban tanulnak, másrészt, akiket valóban érdekel a tanulás, kilencedikben az elméleti iskolákat választják, a szakoktatást pedig azok, akik bukás közeli eredményekkel fejezik be az általános iskolát – állítják a megkérdezett tanárok, iskolaigazgatók.
Ezt igazolják az idei érettségieredmények is: bár Kovászna megyében az érettségizők több mint kétharmada (67,58%) megbukott, a háromszéki elméleti iskolák érettségi átlaga megközelíti a 70 százalékot, a szakközépiskolák eredményeinek középarányosa ellenben nem éri el a 10 százalékot. Aki tanult, tudott, aki nem, megbukott – fogalmaznak diákok és pedagógusok.
A Mikó az élen
Mester Ágnes, a Székely Mikó Kollégium idei végzőse matematika-informatika osztályban fejezte be középiskolai tanulmányait. Matematikából, magyar nyelv és irodalomból 10-est, fizikából 9,05-öt, román nyelv és irodalomból 8,50-et kapott az érettségin. Románból fellebbezett, mert úgy érezte, többet érdemelt volna. „Románból nagyon szubjektívek voltak a tételek. Készültem, tanultam, magas jegyre számítottam, és nem az elvárásaimnak megfelelő osztályozást kaptam. A javítókulcs nem tartalmaz pontos kritériumokat, a tanár dönti el, hogy tetszik-e az adott érvelő szöveg, vélemény, vagy nem. Matematikából a tételek többé-kevésbé megfeleltek a várakozásainknak, bár voltak nehezebb feladatok is, nekem nem jelentett gondot, de a többségnek igen. A tananyag is nagyon nehéz, minden apró részletre rákérdeztek az érettségin. Úgy gondolom, a nehézségek és különböző elbírálások ellenére, aki szorgalmasan és becsületesen végzi a munkáját, az jó eséllyel tud átmenő jegyet szerezni. A rossz eredmények elsősorban annak köszönhetőek, hogy a diákokban nem alakul ki a felelősségtudat, ami hajtaná őket, hogy tanuljanak. Nincs motiváció, mert az egyetemeken nagyon sok a hely, korábban pedig a középiskolai átlag emelte a felvételi médiát, de a fizetéses helyekre alacsony eredményekkel is be lehetett jutni. Ez most változott, már számít az érettségi eredmény. A kamerák megjelenése is befolyásolta az eredményeket, mert megakadályozták a puskázást – magyarázta. Ágnes ősztől a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem matematika-informatika szakán folytatja tanulmányait, mivel XI. osztályban nemzetközi matematika versenyen dicséretet kapott, nem kell felvételiznie, 10-essel jut be erre a szakra.
A Székely Mikó Kollégium kilencvenhárom végzőse közül nyolcvanegynek sikerült az érettségije (87,10%), ezzel megyei első e tekintetben, a tizenkét bukott diákból kettő mindenből megírta az átmenőt, ellenben nem érte el a hatos átlagot, megóvták dolgozataikat, így újrajavítás után még javulhat az eredményük. A Mikó igazgatója szerint a következetes munka a legfontosabb. Kondor Ágota lapunknak elmondta: IX. osztálytól a tanárok rendszerint két csoportban dolgoznak, megkezdődik a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Ezt párhuzamosan végzik főként matematikából, románból, történelemből pedig XII. osztályban végig felkészítőket tartanak az érettségire. Bíró Judit tanárnő például dolgozik a vakációban is, már meg is beszélte azzal a két diákkal, aki megbukott matematikából, milyen program szerint tartja a felkészítőket, és ugyanígy románból is tartanak a vakációban ismétlő órákat. A szülők hozzáállása is nagyon fontos. Az év eleji felmérőkből már látjuk, hogy állnak a diákok a vizsgatárgyakból. A szülőket tanév közben is folyamatosan tájékoztatták az osztályfőnökök arról, hol vannak hiányosságok, mit kell még tenni. Jó érzés volt látni eredményhirdetéskor, ahogy örvendtek diákjaink – összegzett a Székely Mikó Kollégium igazgatója.
Vissza a szakiskolákat!
Hasonló jó érzésről, örömről nem tud beszámolni Újfalusi István, a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola igazgatója, mivel ebben a tanintézetben tavaly egy, idén öt tanulónak sikerült (3,57%) az érettségije. Szerinte a kérdés nagyon összetett, alapos elemzést igényel, ami nem csak egyetlen iskolára tartozik. Lapunk érdeklődésére elmondta, ebben a tanévben a korábbinál is alaposabban szervezték meg a felkészülést, a szülőkkel is folyamatosan tartották a kapcsolatot, a sikertelen próbaérettségi után tájékoztatták őket, hol állnak a gyermekeik. „Nem marasztaltuk el a diákokat, hanem megkérdeztük, hol segíthetünk még. Felhívtuk a figyelmet, hogy a négy érettségi tárgyból két hónap alatt még sokat lehetne pótolni, de a diákok egy része úgy tartotta, ez már túl késő, beismerték, hogy nincs kellő alaptudásuk a továbblépéshez, a felkészítőkre is nagyon kevesen jártak” – mondta.
Az igazgató szerint különböző szintű érettségire lenne szükség, a tételek összeállításánál figyelembe kellene venni, hogy a különböző típusú iskolákban nem azonos az óraszám adott tantárgyból, valamint arra is tekintettel kellene lenni, hogy a szaklíceumokban nagy számban tanulnak olyan diákok, akik a szakiskolából mentek tovább XII. és XIII. osztályba, tehát eredetileg nem készültek érettségire. A Puskás-iskolában idén hét osztály végzett, sokan pótvizsgára maradtak, így csak százötvennégyen érettségiztek. A hét osztályból kettő szaklíceumi, kettő szakiskolában kezdte, és idén a XIII. osztályt fejezte be. Két osztály esti tagozatos, és szintén idén vizsgáztak az elmúlt évfolyamok sikertelenül érettségizői is. Ez a képlet összehasonlíthatatlan az elméleti középiskolák osztályainak egymáshoz közeli összetételével. Újfalvi István úgy véli, az igazi megoldás az lenne, ha visszaállítanák a hároméves szakiskolát, ami jól bevált korábban, nemzetközileg is elfogadott, és emellett lennének szaklíceumi osztályok a jobb tanulók számára, ahonnan lehessen érettségizni, ez a vizsga ellenben legyen más, mint az elméleti iskolákban. „Nem lehet elvárni, hogy mindenki azonos érettségit tegyen. Lehet fejeket hullatni, igazgatókat, tanárokat felelősségre vonni, de a nyomós okok ezekben a kérdésekben rejlenek. Soha egyetlen nemzedéknél sem tudott mindenki ugyanazon a szinten teljesíteni” – hangsúlyozza az igazgató, aki fura példával illusztrálja a rendszer hibáit. Elmondta: idén a végzős osztályok évfolyamelsőjének, aki országos szakmai versenyek díjazottja, kicsengetéskor átnyújtották a temesvári műszaki egyetem meghívását, hogy ősztől ott folytassa tanulmányait, nagyon sokoldalú diákról van szó, mégsem sikerült az érettségije.
A Puskás-iskola másik tanulója, Oláh-Gyepesi István harmadik alkalommal próbálkozik, románból idén is elvágták, fellebbezett, ha nem sikerül, augusztusban újból vizsgázik. Lapunknak elmondta, bár jelenleg nincs szüksége az érettségi oklevélre, jó munkahelyet kapott, egy klubot irányít, de sohasem lehet tudni alapon jó, ha le tudja tenni az érettségit.
Mestereket kell képezni
A szakközépiskolák közül idén a sepsiszentgyörgyi Kós Károly-iskola érte el a legnagyobb átjutási arányt, 16,39 százalékot, ez ellenben nem vigasztalja a tanárokat, kudarcként élik meg évről évre, hogy diákjaik gyengén teljesítenek. Kiss Imre igazgató elmondta, idén jobban odafigyeltek a felkészítésre, szerinte a tanárok megfelelően álltak a dolgokhoz, a tanórán belüli munkát, értékelést is az érettségi követelményeihez igazították, ellenben a diákokat mindez nem érdekelte. „Próbáltuk megértetni velük, hogy tanulni kell, az iskola arra való, nem lehet úgy vizsgára indulni, hogy majd csak lesz valahogy, segítenek vagy másolunk. A tavalyi és az idei vizsga megmutatta, mit tudnak valóban a diákok. Mert az nem igaz, hogy ez a nemzedék jóval gyengébb lenne az előbbieknél, hanem a korábbi eredmények nem voltak reálisak. A mostani eredmény tükrözi tulajdonképpen a nyolcadik osztály utáni szelekciót. Sepsiszentgyörgyön például a legjobb diákok kilencedikbe a Székely Mikó Kollégiumba, a Mikes Kelemen Elméleti Líceumba és a Mihai Viteazul Főgimnáziumba mennek, ami rendben is volna, akinek a képességei megengedik, hogy továbbtanuljon egyetemen, annak ezekben az iskolákban a helye. Óriási a szakadék köztük és az utánuk következők között, ezért a szaklíceumi diákokat nem is szabadna ugyanazon az érettségin felmérni, mint az elméleti iskolákét. Azt tartanám jónak, a szaklíceumokban legyen egy középiskolai osztály, ahol a jobbak tanulnának, de az ő érettségijük különbözzék az elméleti iskolákétól, a többi osztály pedig legyen érettségi nélküli szakiskolai osztály. Tehát legyen egy olyan érettségi, ami teljes utat nyit bármilyen egyetem felé, és legyen a szakközépiskolának egy B típusú érettségije, ami arra jogosítaná fel a diákot, hogy abban az ágazatban tanulhasson tovább, amelyben az iskolában felkészítették. A szakiskolában is javasolnék záróvizsgát, egy általános műveltségi felmérést, amivel a végzős igazolja, hogy kijárta az iskolát. Frusztrált vagyok én is, mint minden tanár, akinek a tanítványai gyengén teljesítettek vagy megbuktak. Szomorúak a kollégák, mert ők próbáltak megtenni mindent, de van a gyermekekben valami, amit nem tudunk megmagyarázni, hogy majd lesz valahogy. Úgy gondolom, nem szabad beskatulyázni a szaklíceumi tanárokat, hogy ha gyengék az érettségi eredmények, akkor azok a pedagógusok is gyengék, mert a gyermekeket kell nézni, akik kilencedikben hozzánk érkeznek. Akik 2-es, 3-assal végeznek nyolcadikban, nem lehet arra a szintre hozni, mint a jó tanulókat. Az idei nyolcadikos vizsgaeredmények alapos vizsgálata azt mutatja, alig 30 százalék azoknak a diákoknak az aránya, akik minden tárgyból megírták az ötöst. Nos, ez az arány visszaköszön az érettségin is” – összegzett az igazgató.
A Baróti Szabó Dávid Iskolaközpontban százhúsz diákból huszonegynek sikerült az érettségije, hetvenháromnak a román nyelv és irodalom vizsga jelentette a legnagyobb gondot. Négyen abban a helyzetben vannak, hogy bár mindegyik tantárgyból elérték az átmenő jegyet, átlaguk hatosnál kisebb. Ezzel az eredménnyel (17,65 százalékos átjutás) az erdővidéki középiskola jóval a megyei átlag alatt áll, ellenben ha nem számítjuk a korábbi évek sikertelenül érettségiző, idén ismét próbálkozó diákok, valamint az esti tagozatos tanulók, illetve a szakiskolából érkező végzettek gyenge teljesítményét, jóval kedvezőbb az eredmény.
Dimény János iskolaigazgató szerint a márciusi próbaérettségi még ennél is rosszabbat vetített előre. Az azt követő szülőértekezleten megvitatták a helyzetet, de a diákság nem volt hajlandó a tanulást komolyan venni, s az iskola által szervezett felkészítőkön is csak nagyon kevesen jelentek meg. „Amikor a kilencedikeseknek azt mondom, nyakukon az érettségi, csak kuncognak, mosolyognak, s nem hiszik el, tényleg négy év megfeszített munkájára lesz szükség, hogy az érettségin gond nélkül megfeleljenek. Jobb esetben tizenegyedikben, de általában csak az utolsó pillanatban ébrednek fel, amikor már késő. Meggyőződésem, sokuknak nem az elméleti oktatásban lenne a helyük. Szükség lenne viszont jó esztergályosra vagy hegesztőre, s bármilyen mesteremberre, akinek a vállalkozók azonnal munkát tudnának ajánlani. A gyakorlati oktatásra kellene fektetni a hangsúlyt, a teljes rendszert át kellene formálni, ehhez ellenben az elmúlt huszonkét esztendőben sosem volt meg a megfelelő politikai akarat” – vélekedik az igazgató.
Kapkodva nem megy
A pedagógusszövetség véleményére is kíváncsiak voltunk, mert mondhatjuk, hogy gyengén felkészült diákok jönnek a szaklíceumokba kilencedikbe, de velük mi történik nyolc év alatt az iskolában? Kiss Imre, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének székelyföldi alelnöke elismeri, az érettségi valóban egy hosszú folyamat eredménye. Szerinte „elemi osztályban még nincs nagy baj, majd V–VIII. osztályban valami elcsúszik, nem tudjuk, mit nem teszünk jól, kilencediktől nagyon nagy a polarizáció. A rendszerben lévő pedagógusközösségnek nagy a felelőssége. Tantárgyanként fel kellene mérni, hogy a képzésben lehet-e segíteni, a módszertant kell-e megváltoztatni. A pedagógusszövetség évente sok képzést szervez, az ott szerzett tudásnak kellene visszaköszönnie az eredményekben, de ez nem igazán valósul meg. A Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel közösen kellene elemezni az eredményeket, és ahol kell, ott módosítani a képzést” – magyarázta.
Hogy mire lehet számítani? Talán jövőben másként lesz? Igen, ha a rendszerben dolgozókat meghallgatják, ha javaslataikat beépítik a készülő módszertanokba, és ha valamilyen csoda folytán a tudásnak minden szinten nagyobb értéke lesz. Ellenben ha a hátralévő két hónapban az oktatási minisztériumban kapkodva összeállítanak egy új érettségi módszertant (mivel csak akkor alkalmazható a 2013-as záróvizsgán, ha augusztus 30-ig elfogadják), és az átmenet jegyében készül csupán egy tanévre, akkor egy újabb, sokadik áldozati diáknemzedékről beszélhetünk majd.
Fekete Réka, Hecser László
