Bárki gáncsoskodhat, Székely Vágta lesz idén, és lesz jövőben és azután is – jelentette ki Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke a kőröspataki lovardában tartott sajtótájékoztatón, melyen a hét végén sorra kerülő rendezvény legutolsó változásait is ismertették – többek között azt, hogy immár 38-ra emelkedett a székelyföldi települések képviseletében jelentkező lovasok száma.
A Székely Vágta szervezője, Sztakics Éva sepsiszentgyörgyi alpolgármester elmondta: bár négy település a meghosszabbított jelentkezési határidő után jelezte részvételi szándékát, nem utasították vissza őket – amit azzal magyarázott, hogy az önkormányzati választások után az új helyhatóságoknak időbe telt átvenni feladataikat, és „jó székely szokás szerint utolsó percre hagyták a nevezést”. A megnövekedett versenyzői szám a szervezőknek is gondot jelent, hiszen a lovak elhelyezésétől a futamok sorsolásáig mindenről hatványozottabban kell gondoskodniuk.
Sztakics Éva a kísérőprogramokról elmondta, a János vitéz próbái nagyon jól alakultak, köszönhetően annak, hogy a helyi lovasok, táncosok DVD-n már korábban megkapták az előadást, most csak össze kell hangolniuk a jeleneteket (péntek este nyilvános főpróbát tartanak az Óriáspince-tetőn), és ez sem jelent nehézséget, hiszen a tavalyi előzmények után már jól ismerik egymást a Komáromi Lovasszínház tagjai és a helyiek. Az alpolgármester felhívta a figyelmet, bár nagy területen jelöltek ki parkolót, a Székely Vágta két napjának eseményein részt venni szándékozók inkább használják a tömegközlekedési eszközöket, Sepsiszentgyörgyről és Kézdivásárhelyről is óránként indulnak buszok, az utasok számának függvényében akár több is egyszerre.
Tamás Sándor kijelentette: a prefektus gáncsoskodása ellenére – „beleakaszkodott a székely szóba” – Székely Vágta lesz. Tavaly, az eső előtt, mintegy harmincezer ember vett részt a rendezvényen, idén többre számítanak. A vágtára kíváncsiak számára minden típusú lovasprogramot szerveztek, olyat is, mely nem kötődik a Székelyföldhöz (a puszta ötös például), és nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a látogatók találkozhassanak is lovakkal: a versenyzőkhöz, a pályára ugyan nem mehetnek be, de lósimogatásra, lovaglásra lehetőséget biztosítanak. Akárcsak tavaly, idén is megszervezik a székely székek bemutatkozását, és ezúttal is lesz lóhoz kapcsolódó termékek vására, a Székely Termék védjegyet megszerző árusok számára ingyen biztosítják a standot.
Kálnoky Anna, a kőröspataki lovarda vezetője elmondta, ők is készültek saját programmal, a Szent György-legenda sajátos feldolgozásával, hiszen ők arra is választ próbálnak keresni: mi lesz a legyőzött sárkánnyal, van-e esélye arra, hogy befogadja a közösség? Hozzátette: a János vitézben a Szilaj Hagyományőrző Együttes tagjai mellett a lovarda tizenegy fiatalja is részt vesz. A Székely Vágta kísérőprogramjainak főprodukciójáról Pintér Tibor színész elmondta, izgalmasabb lesz a tavaly bemutatott Honfoglalásnál, azok a motívumok, az az üzenet, amit az előadás hordoz (honvágy, hazaszeretet), a Székelyföldön megháromszorozódik. „A piros-fehér-zöld zászló lobogtatása itt értelmet fog kapni” – mondta. Az előadás egyébként mintegy harminc lovas és félszáz gyalogos szereplőt vonultat fel, egyik fő szerepet, a francia király lányát Dancs Annamari játssza. És meglepetést is ígért Pintér Tibor, melyhez kaszkadőrmutatvány szükségeltetik.
Ha valaha valaki elkezdi vizsgálni a székelyek DNS-ét, minden bizonnyal megtalálja benne a lószeretet génjét – mondta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. A Székely Vágta sikerét azzal magyarázza, hogy amit évtizedeken át visszafojtottak bennünk, az most kibontakozhat. És a vágta válasz arra is, amit némely politikusok mai napig is hangoztatnak: hogy székelyek nem léteznek, Székelyföld autonómiája nem lehetséges. „Ha annyian szidnak egy rendezvényt, az fontos kell hogy legyen” – jelentette ki, hozzátéve, a világ legtermészetesebb dolga közpénzt fordítani a székelyek adójából olyan rendezvényre, amely a székelyekről szól.