Igen találóan fordították le a Székely Vágtát „galopiada secuiască”-ra, de a helyszínt, az Óriáspince-tetőt már egyáltalán nem. Hivatalos, román nyelvű reklámokon olvashatjuk, hogy a maksai Pivniţele Mari (azaz nagy pincék) nevű helyen tartják a rendezvényt.
Az ember borpincére gondol, s a reklám is úgy hangzik, mintha valamely bortermő vidék hirdetése lenne. Még a megyei tanács egyik tegnap elfogadott határozatában is Pivniţele Mari néven említik. A Székely Vágta első kiadása alkalmával, tavaly valamelyik román lapban Pivniţa Uriaşului néven szerepelt. S mennyire találóan, ugyanis az óriáspince esetünkben nem nagy üreget jelent, hiszen egykoron Óriások pincéjének nevezték ezt az Eresztevényhez tartozó helyet.
Az oda-vissza fordítgatások nem mindig sikerülnek. A sepsiszentgyörgyi Árnyas utcát lefordították Umbrei-re, aztán a rendszerváltás után visszanevezték, de a románból fordították Árnyék utcára. Azóta kiigazították a hibát. A marosszéki Fekete nevű falut Fânaţénak keresztelték el, s lám, némely, magyarok által összeállított statisztikákban most Szénafűként jelenik meg! Sőt, még Főnacével is találkozni!
Ne kereszteljük át ősi helyneveinket, még akkor se, ha fordításról van szó! Őrizzük meg az eredeti neveket úgy, ahogy örököltük, esetünkben Óriáspince-tetőként!
