Először tartott előadást Sepsiszentgyörgyön szerda délután az unitárius egyház imatermében a magyarországi Molnár V. József nyolcvankét esztendős Magyar Örökség-díjas „néplélekkutató”.
„Olyan témát választottam, ami az én értékítéletemnek fontos, kimeríthetetlen, erről szól az egész életem: ki a magyar, mi a magyar, mi a küldetésünk” – magyarázta, megjegyezve, magyarnak lenni vallás és hitvallás kérdése, magyar az, aki elfogadja azt a kötöttséget, hogy állandó kapcsolatban legyen a teremtő Istennel. Mint mondta, Káin és Ábel példájával ellentétben népünk erkölcsét a hunori és magori magatartás – miszerint ketten többre megyünk, mint egyedül – határozza meg. „Öregapám korában egyik ember kíváncsi volt a másikra, ma ez már családon belül is ritkán fordul elő” – vélekedett, ugyanakkor hangot adott bizakodásának is, miszerint megkezdődött az 1920. június 4-én keresztre feszített nemzet feltámadása.(mózes)
