4. Franciaország    191    212    233
5. Olaszország    190    158    174
6. Németország    163    156    174
7. Kína    163    117    106
8. Magyarország    160    144    164
9. NDK    153    129    127
10. Svédország    142    158    172
11. Ausztrália    131    137    164
12. Japán    123    112    125
13. Oroszország (1996–)    108      97    110
14. Finnország    101      83    115
15. Románia      86      89    116
16. Hollandia      71      79      96
17. Dél-Korea      68      74      73
18. Kuba      67      64      63
19. Lengyelország      62      80    119
20. Kanada      56      94    108
21. NSZK      56      67      81
22. Norvégia      54      48      43
23. Bulgária      51      84      77
24. Csehszlovákia      49      49      45
25. Svájc      45      70      65
26. FÁK      45      38      29
27. Dánia      41      63      66
28. Belgium      37      51      51
29. Törökország      37      23      22
30. Új-Zéland      36      15      35
31. Spanyolország      34      49      30
32. Görögország      30      42      36
33. Német közös csapat      28      54      36
34. Ukrajna      28      22      46
35. Jugoszlávia      26      29      28
36. Kenya      22      29      24
37. Brazília      20      25      46
38. Dél-Afrika      20      24      26
39. Ausztria      18      33      35
Összesen 140 ország szerzett valamilyen olimpiai érmet.
A nyári olimpiai játékok legeredményesebb versenyzői:
férfiak: Nyikolaj Andrianov (Szovjeunió, tornász) és Michael Phelps (Egyesült Államok, úszó) 15–15 érem
nők: Larisza Latinyina (Szovjetunió, tornász) 18 érem.
A legszorgalmasabb aranyérmesek: férfiak: Michael Phelps 13 aranyérem, nők: Larisza Latinyina 9 aranyérem.
Magyarország sportolóinak olimpiai mérlege:
        arany    ezüst    bronz    4.    5.    6.    pont
1896, Athén    2    1    3    2    –    1      38
1900, Párizs    1    2    2    3    3    –      40
1904, St. Louis    2    1    1    1    1    –      28
1908, London    3    4    2    5    4    2      74
1912, Stockholm    3    2    3    5    3    2      66
1920, Antwerpen    Magyarország sportolói nem vettek részt
1924, Párizs    2    4    4    2    4    6      70
1928, Amszterdam    5    5    -    3    4    3      80
1932, Los Angeles    6    5    5    4    5    2    111
1936, Berlin    10    1    5    7    7    4    134
1948, London    10    5    13    10    10    2    199
1952, Helsinki    16    10    16    6    9    7    269
1956, Melbourne    9    10    7    10    11    6    199
1960, Roma    6    8    7    9    7    4    155
1964, Tokió    10    7    5    7    15    6    182
1968, Mexikóváros    10    10    12    4    7    2    196
1972, München    6    13    16    9    9    10    226
1976, Montreal    4    5    13    10    9    10    163
1980, Moszkva    7    10    15    13    13    10    234
1984, Los Angeles    Magyarország sportolói nem vettek részt
1988, Szöul    11    6    6    14    13    12    211
1992, Barcelona    11    12    7    5    9    10    208
1996, Atlanta    7    4    10    8    5    7    150
2000, Sydney    8    6    3    5    9    4    135
2004, Athén    8    6    3    7    8    6    141
2008, Peking    3    5    2    7    7    4      94
Összesen    160    144    164    154    172    120    3401
Magyarok a nyári olimpiai játékokon
Az anyaország és más országok színeiben versenyzett határon túli magyar sportolók száma megközelíti az ötszázat, pontosabban 476-ra tehető számuk. Az anyaországnak érmet szerzőkről sorozatunkban már szóltunk, most nézzük a más országoknak érmet szerzőket:.
Romániának:
Szabó Katalin (tornász)    4    1    –
Balázs Jolán (atléta)    2    –    –
Szabó Gabriella (atléta)    1    1    1
Józsáné Veres Ibolya (evezős)    1    1    –
Horváth Ilona (evezős)    1    –    –
Éberle Emília (tornász)    –    2    –
Birtalan István (kézilabdázó)    –    1    2
Szabóné Orbán Olga (vívó)    –    1    2
Kicsid Gábor (kézilabdázó)    –    1    1
Lavrenszky László (evezős)    –    1    1
Lung Noémi (úszó)    –    1    1
Szabóné Lázár Réka (vívó)    –    1    1
1–1 ezüstérmet szerzett: Kőszegi Dunka Rodika (tornász), Mihály Anetta (evezős), Orosz Rozália (vívó), Silay Ilona (atléta), Szakács András (súlyemelő), Tasnádi István (súlyemelő), Weber Kosztó Mónika (vívó).
Boros József (kézilabdázó)    –    –    2
Gyulai Ilona (vívó)    –    –    2
Jencsik Katalin (vívó)    –    –    2
1–1 bronzérmet szerzett: Barabás Enikő (evezős), Horváth Ferenc (birkózó), Lázár Erzsébet (evezős), Nyilka Sándor (vívó), Simon László (birkózó), Szabó Vilmos (vívó), Szilágyi Valentin (ökölvívó).
Jugoszláviának, majd Szerbiának :
Mester Gyula (röplabdázó)    1    –    –
Horváth István (birkózó)    –    1    –
Törlei József (birkózó)    –    –    1
Csehszlovákiának és utódállamainak:
Torma Gyula (ökölvívó)    1    –    –
Riszdorfer Mihály (kajakos)    –    1    1
Riszdorfer Richárd (kajakos)    –    1    1
Ezüstérmesek: Bugár Imre (atléta), Pálfy Matild (tornász), Tarr György (kajakos), bronzérmes: Herda József (birkózó), Kucsma Éva (atléta).
Más országok színeiben indult és érmet szerzett magyarok:
Király Károly (EÁ, röplabdázó)    3    –    –
Funkenhuser Zita (Né, vívó)    2    1    1
Söni Rebeka (EÁ, úszó)    1    1    –
Balogh Zsuzsa (Au, sportlövő)    1    –    –
Beca József (SZU, labdarúgó)    1    –    –
Jakosits Mihály (Né, sportlövő)    1    –    –
Tóth Noémi (Ol, vízilabdázó)    1    –    –
Francia Zsuzsanna (EÁ, evezős)    1    –    –
Zimonyi Róbert (EÁ, evezős)    1    –    –
Weber Koszto Mónika (Né, vívó)    –    1    2
Bógen Albert (Aut, vívó)    –    1    –
Pesthy Pál (EÁ, öttusa)    –    1    –
Földeák János (Né, birkózó)    –    1    –
Szabó József (SZU, labdarúgó)    –    –    1
Szeles Mónika (EÁ, teniszező)    –    –    1
Pekli Mária (Au, cselgáncsozó)    –    –    1
Nyilas Tibor (EÁ, vívó)    –    –    1
Lunka Zoltán (Né, ökölvívó)    –    –    1
Király Hajnalka (Fr, kézilabdázó)    –    –    1
Ezek közül erdélyi kötődésűek: Söni Rebeka (Kolozsvár), Funkenhauser Zita és Weber Mónika (Szatmárnémeti), Lunka Zoltán (Marosvásárhely).
És akkor nem szóltunk a téli olimpiákon szerepeltekről – a gyorskorcsolyázó Hunyady Emeséről, aki osztrák színekben szerzett 1 arany-, 1 ezüst- és 1 bronzérmet, a műkorcsolyázó Plankné Szabó Hermáról, aki szintén az osztrákoknak szerzett aranyérmet, a csehszlovák Divin Károlyról, aki ezüstéremmel gazdagította hazája éremgyűjteményét... Szóval, lehet játszadozni a számokkal. Hol is állna a magyar mérleg, ha az egyetemes magyar sport szellemében a fenti érmeket is figyelembe vennénk?

Jó, ha tudjuk
Az olimpiai mozgalom célja, hogy a sporton keresztül a barátság, a szolidaritás és a sportszerűség (fair play) szellemében tanítva a fiatalokat, hozzájáruljon a béke és egy jobb világ megteremtéséhez.
Az olimpizmus életfilozófia, mely magasztalja és egyesíti a test, a szellem és az akarat egyensúlyát.
Az olimpiai hitvallás: Az olimpiai játékokon nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos – 1908-ban a londoni Szent Pál-katedrálisban megtartott egyházi szertartáson egy pennsylvaniai püspök mondta, és nem Pierre de Coubertin –, mint ahogy az életben sem a diadal a legfontosabb, hanem a küzdelem.
Az olimpia jelvénye az öt kontinenst jelképező, egymásba fonódó kék, sárga, fekete, zöld és piros karika (ezen színek egyike biztosan megtalálható a játékokon részt vevő országok zászlójában). Pierre de Coubertin javaslatára 1914-ben fogadták el és 1920-ban használták először az antwerpeni csonka olimpián – azért csonka, mert az I. világháború veszteseit nem hívták meg. A jelvényt kiegészíti a Citius – altius – fortius, azaz Gyorsabban – magasabbra – erősebben jelszó. A három szó egy paptól ered, Coubertin báró elkérte tőle a jogot. Az olimpiai zászló fehér színű, szegély nélküli.
Az olimpiai láng először 1936-ban a berlini olimpián lobbant fel az olimpiai stadion kandeláberében, hasonlóan az ókori olimpiákhoz, amelyek során Zeusz oltárán lobogott. A láng (most és akkor is) a béke és a testvériség jelképe. A tűz erőt, büszkeséget, tisztaságot, szabadságot jelképez, és melegséget, fényt, növekedést és energiát hoz létre. A lángot az ókori olimpiák helyszínén, Olümpiában, Héra templománál a nap erejével gyújtják meg, majd váltók, staféták juttatják el a rendező város stadionjának kandeláberébe.
Az olimpia himnuszát már 1896-ban megírták az első újkori olimpiai játékok megnyitójára, zenéjét Szpirosz Szamarasz szerezte, szövegét P. K. Palama írta.
Az olimpiai aranyéremre vonatkozó NOB-előírás: „Ez a díj arannyal befuttatott ezüstérem, amelynek azonban legalább 6 gramm tiszta aranyat kell tartalmaznia. Átmérője 60, vastagsága 3 milliméternél kevesebb nem lehet.”
A maratoni futást Michel Bréal francia akadémikus javaslatára vették fel az újkori olimpiák műsorába. Az csak természetes, hogy az ötletet a görög történelem sugallta, egészen pontosan az i. e. 490-ben Marathónnál megvívott csata, melyet a görögök nyertek meg a túlerőben levő perzsa haddal szemben, s mely csata végén egy ismeretlen katona teljes felszerelésben Athénig szaladt, hogy hírül vigye a nagy hírt. A derék katona Athén főterére érve annyit mondott: Győztünk! Aztán holtan összeesett... Az újkori olimpiák maratoni futásának távját – 42,195 km – viszont nem a Marathón és Athén közötti táv határozza meg, hanem 1908-tól (ekkor rendezett London először olimpiát) a windsori kastély és a díszpáholy közötti távolság. És itt hadd idézzük a német Franz Sondinger (Felix Dhünen) A futó című olimpiai aranyérmes versét, mely csodálatosan örökíti meg az ókori maratoni futás hangulatát:
Miltiadész – Athén – ez útirányom.
Akadhat szebb név széles e világon?
Kapaszkodó –
Nagyon kifulladok.
Lassabban lépj hát! – És itt szárnyra fel!
A dombhátról most roppant táj mutatja,
Mily távol vagy, Athén.

Gondold hát: ez csak indulás,
Itten áll Miltiadész,
Itt hagyja meg, hogy fuss,
És csüggedetlen lélekkel merülj
A vég nélküli síkságra alá.
Torpansz?
Nem, ne pihenj!
Sose pihenj!

Belül kiszáradok. Csak menj! Csak menj!
Hosszú lesz még az út?
Ember, állat, madár nincs.
Csak én vagyok?
Én, egyetlen teremtmény égen, földön,
Vég nélküli futásra kárhoztatva?
Lábam sajog:
Restsége büntetése.
Én jól tudom, hogy mit akar sugallni.

Zihálok, mint
Ha farkas ugatna nyomomban.
Az egyik belemar csípőmbe.
Sikoltanék –
Csak hörög a száraz torok.
Megfojt.
Belül tépdesi mellemet,
Két combomat azért nyugton mégsem hagyom!

Rohanj, rohanj!
Már felbukkan Athén,
Az aranyló Akropolisz.
(Szabó-Froreich Antal fordítása)