Szent-Györgyi Albert 75 esztendeje vehette át a Nobel-díjat, egyedüli olyan magyar tudósként, aki hazai kutatásaiért érdemelte ki a tudományos elismerést. A jubileum alkalmából rendezett tárlaton magyar és angol nyelvű tablók mutatják be a szegedi egyetem egykori professzorának és rektorának életét. Számos eredeti dokumentummal és fotóval is találkozhatnak a látogatók, és a kiállítás külön része eleveníti föl a Nobel-díj átadásának ceremóniáját, és az azt követő szegedi ünneplést. A tárlaton látható a tudós íróasztala, írógépe, telefonja, szemüvege és rektori talárja is. Igazi technikatörténeti kuriózumnak számítanak azok a diktafonok, amelyeket annak idején ő használt. Az egyik berendezés eredetileg Klebelsberg Kunóé volt, a kultuszminiszter ugyanis 1930-ban, amikor Cambridge-ből hazacsábította Szent-Györgyi Albertet, ígéretet tett rá, hogy biztosítja azokat a technikai feltételeket, amelyekhez a kutató Nagy-Britanniában hozzászokott. Egy másik, a hangot szintén viaszhengerre rögzítő berendezést már a tudós vásárolta, a legkisebb – csupán ötpercnyi szöveg tárolására alkalmas – eszközt pedig titkárnője használta. A kiállításon számos képzőművészeti alkotást is bemutatnak, több közülük Vinkler László festménye és grafikája.
A tárlat összeállítói törekedtek arra, hogy a vendégek ne csak a tudóst, hanem a Szegeden tizenöt esztendőt töltő, a város társadalmi életében kiemelkedő szerepet vállaló polgárt is bemutassák. Így láthatók képek, újságcikkek a teniszező, a röplabdát a városban meghonosító Szent-Györgyiről, aki szerette az autókat és a repülést is.
Pálfi György, a Szegedi Tudo­mány­egyetem nemzetközi és közkapcsolati igazgatója elmondta: a tárlat helyszínét és nyitva tartását is úgy választották meg, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékokra érkező nézők is megtekinthessék a kiállítást, így a Dóm téri épületben este kilencig, az előadások kezdetéig várják az érdeklődőket.