A város vallási összetételét szem előtt tartó elosztás során a 32 000 lejes pályázati alapból a legtöbbet a református egyház kapta. A 15 800 lejből 8500 lej a baróti, 3000 a köpeci, 2500 a bibarcfalvi, 1800 pedig a bodosi reformátusokat illette. A baróti és a felsőrákosi unitárius egyház egyaránt 2700 lejt kapott, a baróti és a miklósvári katolikusok 5000—5000 lejhez jutottak. Az elosztást jóváhagyó tanácshatározat-tervezet tárgyalásakor különösebb vita mindössze akkor volt, mikor a katolikus vallású Incze István, Demeter László és Ráduly László Dezső kifogást emelt az ellen, hogy a katolikusoknak megítélt 10 000 lejt miért fele-fele arányban akarják elosztani a barótiak és a miklósváriak között, mikor tudvalevő, hogy előbbi sokkal több hívőt számlál. Nagy István okfejtése szerint az állítás igaz, de a baróti bevételei is nagyobbak, ráadásul a tavasz folyamán megrongálódott a miklósvári templom teteje, és azt minél hamarabb, még az építésének századik évfordulójára tervezett ünnepség előtt rendbe kellene hozni. A tanácstagok — arra hivatkozván, hogy a baróti plébánia sok filiával rendelkezik, a pluszfeladatok pedig hatalmas többletköltséget rónak rá — a polgármester érvelését elutasították, ám a szavazáskor alulmaradtak. (hecser)