Az intézetben az áldozatok emléklapjait is gyűjtik neveikkel, személyes adataikkal és fényképeikkel azért, hogy ne csak a náci népirtásban elhunytak száma legyen ismert, hanem egyenként is emlékezzenek rájuk. A Jad Vasem listáján a hatmillió holokausztáldozat közül már hozzávetőleg négymillió neve szerepel. Az intézet célja az, hogy minél több áldozat azonossága legyen ismert.
A köztársasági elnök – az áldozatok emléke előtt tisztelegve – koszorút helyezett el az Emlékezés Csarnokában. Áder János a második világháború alatt a deportálástól magyarországi zsidók ezreit megmentő svéd diplomata, a száz éve született Raoul Wallenberg emlékfájánál virágcsokrot helyezett el, valamint tisztelgett a magyar embermentők – köztük idősebb Antall József – emléktáblájánál a Világ Igazainak kertjében.
Az államfő délután az izraeli törvényhozás, a kneszet épületében mondott beszédet azon a megemlékezésen, amelyet Raoul Wallenberg tiszteletére rendeznek. Kifejtette: a száz éve született, a második világháború alatt magyarországi zsidók ezreit megmentő svéd diplomata „ember volt az ember­telenségben”, példája azt a reményt élteti, hogy egy embertől is megváltozhat a világ. Az államfő arról is beszélt: Wallen­berg a szovjet titkosszolgálat börtönében végezte, ami bizonyítja, hogy a totális diktatúrák egyike sem ismer erkölcsi megfontolásokat.
Reuven Rivlin, a kneszet elnöke – aki korábban visszavonta Kövér László házelnök meghívását a megemlékezésre, amiért részt vállalt Nyirő József tervezett újratemetésében – beszédében arra intett: nem szabad tűrni az antiszemitizmust, megbocsátani a háborús bűnösöknek és kollaboránsaiknak, akkor sem, ha egyszerű emberek, írók voltak.