Könczei Csaba falufelelősnek az elkövetkező négyéves ciklusra is bizalmat előlegeztek a szavazók. A választások közvetlen árnyékában azonban nehéz frissebb közösségi tevékenységről faggatni. Július derekán a mezőn dolgozik a falu, s aki nem teheti, az árnyékban várja az esőt, amitől mindent függővé tesznek a gazdák.
Jónak mutatkozna a termés, de már sanyargatja a mezőt a szárazság, csak az alantasabb helyeken szép zöld a mezőgazdasági kultúra. Dicséretére válik az albisiaknak, ugaron hagyott földet nem lehet látni a határban, miként az sem új, hogy a falu szívéig aszfaltszőnyegen juthat fel bárki, s a falukapu közelében felépített emeletes roma lakások előtt faragott gyalogkapuk adják tudtára az érkezőnek, hogy a házban magyarul beszélők laknak.
– Milyen közérdekű dolgok kivitelezéséhez látnak az elkövetkezőkben? – kérdeztük Könczei Csabát.
– A csernátoni önkormányzat – melynek közigazgatásához Albis tartozik – tervei között szerepel az új közösségi ház megépítése, mert a jelenlegi épület, amely a község tulajdona, nem bírja meg a felújítást. Márpedig erre mindenképpen szükség van. Már elkészült a tervezet. Szeretnénk kibővíteni, korszerűsíteni a jelenlegi ivóvízhálózatot is. Ennek az volna a célja, hogy a falu más részein is el lehessen látni minőségi vízzel a családi házakat. A Küpű kútjából még a kollektív gazdaság idején lehozták a vizet a falu derekába, de hozama nem elég az alszegi lakásoknak is. Létezik egy olyan tervezet, amelynek alapján e rendszert a Fejű-kút vizével szaporítanák, mert az Alsó-Csorgótól lefelé még legalább 35 lakás igényelné az ivóvizet. Van még egy forrás, mely a Felszegi-kertből táplálja az ún. Felső-Csorgót, innen is vizet kap tucatnyi lakás. Ezt a tavasszal felújítottuk és kibővítettük. A forrásokra rákapcsolt itatóvályúk nagyon fontosak, mert még most is szép számban tartunk állatot, kb. 140–150 szarvasmarhát, és a juhállomány is jelentős. Egy sereg van, kinn legel a Bajkán.
Sajnálattal állapítottuk meg a helyiek tájékoztatása alapján, hogy nincs ipari egysége a falunak, nem szemelték ki a külföldi befektetők, mi több, még azok a kézművesek-kisiparosok is kihaltak-bezártak, akik évtizedekkel ezelőtt még működtek. Egykori francia testvéregyházi kapcsolatuk is megszakadt, pedig hasonló új kapcsolat mindenképpen jóra válna.
Hangsúlyt fektetett a tanács a környezetvédelemre. Albisban már két éve működik a háztáji szemétgyűjtés, amit a kézdivásárhelyi Goscom biztosít. Fel akarják számolni a falu körül, a kertek alján halomba gyűlő szemetet. Havonta két alkalommal szedik össze keddi napon, amiért egy személynek 3,5 lej díjat kell fizetnie. Azonban 30–35 család még nem kötött szerződést a Goscommal. Vajon ezek hogyan gazdálkodnak háztáji szemetükkel?!
Panaszként emlegették, hogy nem sikerült állandó autóbuszjáratot indíttatni a faluban. Tárgyaltak ugyan egy kézdivásárhelyi céggel, de annak csak úgy lenne jövedelmező, ha havonta legalább 25 bérletet tudna eladni. Albisból jelenleg kb. húszan ingáznak. Az ősszel megismételjük a párbeszédet – mondta Könczei –, kérni fogjuk esetleg egy mikrobusz beállítását, ha lesz rá lehetősége a cégnek.
Vakációban szerencsénk van, ha a falu tanítónőjét is otthon találjuk. Albert Erika az elmúlt évben tizenhármas létszámú, osztatlan osztályt oktatott egy elsős, öt másodikos, hat harmadikos és egy szál negyedikes tanulóval. Eggyel fog szaporodni az osztálylétszám – mondotta. Beindul a nulladik és az első osztály nyolc tanulóval, lesz egy másodikos és öt harmadikos. Jövő tanévre várhatóan iskolabuszt is kapnak.
Zárva találtuk a református parókia ajtaját, s mint mondták, Tódor Béla tiszteletes szabadságát tölti. Azt azonban magunk is láttuk, hogy ha a műemlékvédelem beleegyezését adja, és az anyagiakból is futja majd, tatarozásra szorul a barokk sisakkal ellátott harangtorony. Új székely kapu díszíti a templom előtti bejáratot, amit a gelencei Both-testvérek építettek.
