Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a szervezet választási esélyeiről elmondta: mivel a KMKSZ a kárpátaljai magyarság politikai érdekvédelmi szervezete, tevékenységéhez politikai súlyra, legitimációra van szükség, amire választásokon tud szert tenni. Erre az október végére kitűzött, vegyes rendszerű ukrán parlamenti választásokon nyílik legközelebb lehetőség – tette hozzá, megjegyezve, hogy a két legutóbbi, pártlistás voksoláson nem volt mód ilyen jellegű megmérettetésre.
A KMKSZ elnöke szerint alapelv, hogy a szervezetnek részt kell vennie a választásokon. Az esélyeket illetően úgy vélte, számításba kell venni az egyéni választókerületek határainak a kialakítását, hiszen ezúttal nem lesz a tömbmagyarságot magában foglaló körzet, ami már önmagában rontja a KMKSZ választási lehetőségeit. Az eleve gyenge esélyek azonban nem indokolhatják azt, hogy – mint fogalmazott – a KMKSZ magára hagyja a kárpátaljai magyarságot.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a KMKSZ miért nem fogadta el a kormányzó Régiók Pártjának (PR) ajánlatát, hogy választási listáján bejuttatja a kárpátaljai magyarság képviselőjét a kijevi parlamentbe, Kovács kifejtette: a PR valóban megkereste a KMKSZ-t azzal, hogy kész egy számára minden tekintetben megfelelő magyar képviselőt felvenni a pártlistájára a kárpátaljai magyar szavazatokért cserébe. Tette ezt az ukrán kormánypárt azután, hogy – a magyar kormány közbenjárása ellenére – szétszabdalták a korábbi magyar többségű választókerületet. Sze­rinte az ukrán államhatalom ezzel megsértette a kárpátaljai magyarságot, ráadásul a magyar kormányt szerette volna felhasználni a magyar közösség megosztására, a KMKSZ szétzilálására. „A KMKSZ ebben a helyzetben nem adta fel az elveit, ellenállt a kísértésnek, és továbbra is eltökélt abban, hogy becsületesen végigviszi a választási kampányt a kárpátaljai magyarság érdekében” – mondta Kovács Miklós.