Olvasom a sepsiszentgyörgyi helyi tanács új ifjúsági és sportbizottságának múlt heti sajtóközleményéből kimaradt sorokat: „Megtartotta első két ülését a sepsiszentgyörgyi helyi tanács ifjúsági és sportbizottsága, mely első lépésként vezetőséget választott, majd személyes találkozót kezdeményezett a város befolyásos sportegyesületeinek vezetőivel.
A Nemes Előd elnök, Kelemen Szilárd alelnök, Miklós Zoltán titkár által vezetett szakbizottság azért tartotta fontosnak a személyes találkozást a sportegyesületek vezetőivel, mert így könnyebben döntést tudott hozni a pályázatok elbírálásánál. Új szempontokat is figyelembe vesznek, ezentúl nagyobb összeggel is támogatják a csapatokat, de el is várják a jó teljesítményt, a jó helyezéseket a bajnokságokban. A bizottság tagjai szeretnék, ha minden általuk támogatott sporteseményre meghívót kapnának a kluboktól, egyesületektől, hogy figyelemmel kövessék munkásságukat, és könnyebben dönthessenek a támogatások megítélésekor. A pályázatokhoz is szeretnék, ha több újságcikket csatolnának a pályázók, mert ezt sokan elhanyagolják.”
A sorok elolvasása után csak ezt tudom mondani: Na végre!
Na végre! Mert éppen elegünk volt a felelőtlenül gazdálkodók tevékenységéből – ha azt egyáltalán tevékenységnek lehet nevezni –, az adófizetők pénzének elherdálásából. Az átgondolatlan, felelőtlen pénzelosztás sportágak, csapatok megszűnését eredményezte, néhány sportvezető, edző zsebének feltöltését segítette – vagy mert nem kérték az illetőtől az elszámolást, vagy mert „nem tudtak” elszámolni, vagy mert hamis számlákkal igazolták kiszállásaikat, holott végig itthon voltak, vagy mert különösebb jelentőséggel nem rendelkező, tizedrendű rendezvényekre kértek és kaptak támogatást... –, rokoni kötődéseket, kapcsolatokat erősített meg... és végül városunk sportéletének visszaeséséhez vezetett. Nem volt elég, hogy a politika „felszámolta” a megye, a város sportvezető-intézményét (az épület ott áll, naponta megnézhetjük, de a munka nem árad belőle, a munka, az hiányzik), az utolsó támasz, a közpénzek sportra szánt része is az illetéktelenek révén rossz útra támolygott, majd elpárolgott. A „valamit valamiért” játékszabályra egyszerűen fittyet hánytak.
Úgy érzem, megtörtént az első és igen fontos lépés: megalakult az a bizottság, mely komolyan veszi küldetését, valóban szolgálni akarja – tisztességgel és nemes szándékkal – hivatását. Ez a szándék pedig sportmozgalmunk kimozdítása holtpontjáról, és elindítása a szebb napokat ígérő régió felé. Jó munkát, újjászületett ifjúsági és sportbizottság! Nagyon vártunk!
(nagymohai)