Magyarország azt kéri európai uniós partnereitől, találjanak számára egyéni megoldást arra a gondra, hogy a következő hétéves EU-keretköltségvetés jelenlegi tervezete szerint minden más tagországnál nagyobb arányban veszítene az uniós forrásokból.
Az EU-tagországok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tegnapi brüsszeli találkozóját követően Győri Enikő, a külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára kijelentette: a jelenlegi tárgyalási keretben szereplő képlet nem oldja meg a magyar gondokat. Ez ellentmond a szerződéseknek, ellentmond az Európa Tanács legfrissebb döntésének és a kohéziós politika logikájának, hogy azokat kellene leginkább segíteni, akik erre leginkább rászorulnak – jelentette ki.
A miniszteri értekezlet fő témája az Európai Bizottságnak a keretköltségvetéssel kapcsolatban július elsején bemutatott technikai felülvizsgálata volt. A végrehajtó testület ezt azért tartotta fontosnak, hogy az eredeti tervezetbe beilleszthessék Horvátország jövőre esedékes csatlakozásának az uniós költségvetésre tett hatását, továbbá figyelembe vegyék azokat a hatásokat is, amelyeket a legfrissebb gazdasági adatok (például a korábbiaktól eltérő növekedési statisztikák és előrejelzések) jelentenek.
Győri Enikő elmondta: ismét közös álláspontot fogalmaztak meg a magukat „a kohézió barátainak” nevező uniós tagállamok. A csoportot tizenöt tagország alkotja, főként a kelet-, illetve dél-európai államok, köztük Magyarország. A közös pozíció szerint a kohéziós politika a technikai felülvizsgálat vesztese, hiszen a tervezet immár további 5,5 milliárd euróval kevesebbet irányoz elő erre a célra.
Janusz Lewandowski, az Európai Bizottság költségvetési ügyekért felelős tagja úgy ítélte meg, hogy az előterjesztés nincs összhangban a tagországok állam- és kormányfőinek júniusi állásfoglalásával, amely szerint a kohéziós politikát méltó helyén kell kezelni, azaz létfontosságú eszközként a növekedés segítéséhez.
Egyetértenek „a kohézió barátai” abban is hogy a Horvátország belépésével keletkező pluszköltségeket (várhatóan nagyjából tízmilliárd eurót) a költségvetéshez hozzá kell adni. A nettó befizető országok (az uniós kasszába többet befizetők, mint onnan visszakapók) viszont amellett szólaltak fel, hogy ezeket a költségeket lehetőleg más kiadások rovására csoportosítsák át.
A magyar államtitkár hozzáfűzte, hogy a felülvizsgálat tovább növeli a magyar veszteségeket is, amelyeknek az előző keretköltségvetéshez viszonyított összértéke így már közelebb van a 30 százalékhoz, mint a 20-hoz, jóllehet a terveket Magyarország már eddig is igazságtalannak és politikailag elfogadhatatlannak értékelte. Az egyéni megoldásra azért is szükség van, mert Magyarország még nem tart ott a felzárkózásban, konvergenciában, ahol szeretne. A nemzetközi gazdasági válság elleni hatékony fellépés az unióban eleve nagyobb belső kohéziót tesz szükségessé – fűzte hozzá Győri Enikő. Az államtitkár úgy vélte, hogy a hétéves keretköltségvetésről szeptembertől várható részletekbe menő, konkrét alkudozás. Emlékeztetett arra, hogy a végső megállapodásig még idén el kellene jutni.
