A képességvizsgák, az érettségi és a tanárok véglegesÃtÅ‘ vizsgáinak elmúltával elült kis idÅ‘re a tanügy körüli vita, de a közelgÅ‘ pótérettségi és az általános iskolák végzettjeinek második elosztása bizonyára napokon belül ismét a közbeszéd élvonalába helyezi e témát.
Az elmúlt esztendÅ‘kben igencsak leromlott az oktatás szÃnvonala, s ha valamit sürgÅ‘sen nem változtatnak, a következÅ‘ esztendÅ‘ végén is ugyanazok a gondok sorakoznak, mint idén. Rossz maga az oktatási rendszer szerkezete, túlméretezett igények szerint állÃtják össze a tanterveket. Európai összehasonlÃtásban is a legzsúfoltabbnak tekinthetÅ‘ az a tananyag, amit a hazai nebulók fejébe be kellene préselniük a pedagógusoknak, ráadásul példátlanul rosszul fizetett a szakma, emiatt nincs vonzereje. Az egyetemi, fÅ‘iskolai végzettek zöme csak szükségmegoldásból tanÃt, s azonnal távozik, ha Ãgéretesebb állással kÃnálják.
Bár a legújabb tanügyminiszternek beiktatásakor melegen ajánlották, ne változtasson a törvényen, az eredmények láttán, no meg a pedagógusokkal való tanácskozások után, épp a napokban közölte Ecaterina Andronescu: kénytelenek a jogszabályt itt-ott módosÃtani. ElsÅ‘ lépésként azt kÃvánják elérni, hogy a kilencedik osztályok ne kerüljenek át a lÃceumokból a gimnáziumokba, ugyanis a képességvizsgákon, majd az érettségin is bebizonyosodott, a vidéki iskolák még az átlagnál is gyengébb szinten teljesÃtettek, s ha átköltöztetnék az kötelezÅ‘ oktatás utolsó osztályaként a gimnáziumokba a kilencedik osztályt, a szÃnvonal tovább esne.
Különben az a szemfényvesztés, amit a nulladik osztályok iskolába való besorolásával és a kilencedik osztályok áthelyezésével elérni akartak az elÅ‘zÅ‘ kormányok, nem más, mit a kötelezÅ‘ oktatás zsugorÃtása, s a tizenöt-tizenhat éves gyermekek kicsapása a munkaerÅ‘piacra, miközben mindenki tudja, látja, kutyának sem kell a sok képzetlen fiatal. Ráadásul bűnnel ér fel a kötelezÅ‘ oktatás lerövidÃtése a tudásalapúnak nevezett huszonegyedik században.
És nézzünk szét kicsit saját házunk táján. Sajnos, országos összehasonlÃtásban a legjobb iskoláink sem tartoznak az élvonalba. A román vizsga behozhatatlan hátrányt jelent gyermekeinknek, s még most, huszonkét év elteltével is azt kell az RMDSZ szemére hánynunk, hogy majdnem állandó kormányban való kotnyeleskedésével sem sikerült elérnie, hogy gyermekeinknek olyan tanrend és -könyv alapján oktassák az ország hivatalos nyelvét, mely megtanÃtja tÃz vagy tizenkét kemény tanév alatt elfogadható szinten beszélni e nyelvet.
Évtizedek óta kÃsérleteznek ebben az országban az oktatással. Itt az eredmény, a középszer ural mindent, s ez alól – sajnos – a magyar oktatás sem kivétel. Politikusaink tehetetlenségének levét gyermekeink isszák meg. Jó és rossz tanuló egyaránt bukásra áll ilyen oktatáspolitikával.