A képességvizsgák, az érettségi és a tanárok véglegesítő vizsgáinak elmúltával elült kis időre a tanügy körüli vita, de a közelgő pótérettségi és az általános iskolák végzettjeinek második elosztása bizonyára napokon belül ismét a közbeszéd élvonalába helyezi e témát.
Az elmúlt esztendőkben igencsak leromlott az oktatás színvonala, s ha valamit sürgősen nem változtatnak, a következő esztendő végén is ugyanazok a gondok sorakoznak, mint idén. Rossz maga az oktatási rendszer szerkezete, túlméretezett igények szerint állítják össze a tanterveket. Európai összehasonlításban is a legzsúfoltabbnak tekinthető az a tananyag, amit a hazai nebulók fejébe be kellene préselniük a pedagógusoknak, ráadásul példátlanul rosszul fizetett a szakma, emiatt nincs vonzereje. Az egyetemi, főiskolai végzettek zöme csak szükségmegoldásból tanít, s azonnal távozik, ha ígéretesebb állással kínálják.
Bár a legújabb tanügyminiszternek beiktatásakor melegen ajánlották, ne változtasson a törvényen, az eredmények láttán, no meg a pedagógusokkal való tanácskozások után, épp a napokban közölte Ecaterina Andronescu: kénytelenek a jogszabályt itt-ott módosítani. Első lépésként azt kívánják elérni, hogy a kilencedik osztályok ne kerüljenek át a líceumokból a gimnáziumokba, ugyanis a képességvizsgákon, majd az érettségin is bebizonyosodott, a vidéki iskolák még az átlagnál is gyengébb szinten teljesítettek, s ha átköltöztetnék az kötelező oktatás utolsó osztályaként a gimnáziumokba a kilencedik osztályt, a színvonal tovább esne.
Különben az a szemfényvesztés, amit a nulladik osztályok iskolába való besorolásával és a kilencedik osztályok áthelyezésével elérni akartak az előző kormányok, nem más, mit a kötelező oktatás zsugorítása, s a tizenöt-tizenhat éves gyermekek kicsapása a munkaerőpiacra, miközben mindenki tudja, látja, kutyának sem kell a sok képzetlen fiatal. Ráadásul bűnnel ér fel a kötelező oktatás lerövidítése a tudásalapúnak nevezett huszonegyedik században.
És nézzünk szét kicsit saját házunk táján. Sajnos, országos összehasonlításban a legjobb iskoláink sem tartoznak az élvonalba. A román vizsga behozhatatlan hátrányt jelent gyermekeinknek, s még most, huszonkét év elteltével is azt kell az RMDSZ szemére hánynunk, hogy majdnem állandó kormányban való kotnyeleskedésével sem sikerült elérnie, hogy gyermekeinknek olyan tanrend és -könyv alapján oktassák az ország hivatalos nyelvét, mely megtanítja tíz vagy tizenkét kemény tanév alatt elfogadható szinten beszélni e nyelvet.
Évtizedek óta kísérleteznek ebben az országban az oktatással. Itt az eredmény, a középszer ural mindent, s ez alól – sajnos – a magyar oktatás sem kivétel. Politikusaink tehetetlenségének levét gyermekeink isszák meg. Jó és rossz tanuló egyaránt bukásra áll ilyen oktatáspolitikával.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
