Az Országos Választási Bizottság hajnali fél egykor nyilvánosságra hozott, +/- 3 hibaszázalékos jelentése szerint a tegnapi népszavazáson urnazárásig a szavazásra jogosult polgárok 45,92 százaléka nyilvánított véleményt, a részvétel nem érte el az érvényességi küszöböt, így Traian Băsescu továbbra is Románia elnöke marad, annak dacára, hogy a voksolók túlnyomó többsége (az exit poll adatok szerint 84–87 százaléka) leváltása mellett szavazott.
Traian Băsescu este 11 órakor bejelentette győzelmét. Megköszönte a románoknak, hogy nem hitelesítették az államcsínyt. Óvatosabban, de bizakodóan fogalmazott ellentábora, Crin Antonescu, ideiglenes államelnök beszélt a körülményekről, amelyek a részvétel ellen szóltak, külön kiemelte a magyarokat, akik nem mentek el voksolni, de leszögezte, megvárják a végeredményt, és tiszteletben tartják az alkotmánybíróság döntését.
Otthon maradtak az erdélyi megyék, és igen látványos volt a Hargita és Kovászna megyeiek távolmaradása az államelnök leváltása érdekében szervezett népszavazáson.
Egész nap ment a számháború, egymás után mutatták be a televíziók a „pártok” párhuzamos részvételi adatait. Máskor ez a csata urnazárás után, a szavazatszámláláskor kezdődött, most azonban már délután, mivel a valós tét az volt, meglesz-e az érvényességi küszöb, elmegy-e a szavazásra jogosultak fele plusz még legalább egy személy.
A délelőtti órákban nagy volt az öröm a Traian Băsescu leváltását kezdeményező kormányoldalon, 10 óráig ugyanis többen voksoltak, mint a júniusi önkormányzati választásokon. Az országos átlag 9,05 százalékos volt, de már ekkor szembeötlött, hogy Hargita megyében alig 1,74 százalék, Háromszéken 3,94 százalék nyilvánított véleményt. A nap teltével és a hőmérséklet emelkedésével (sok helyen 40 fok fölé futott a hőmérők higanyszála) a szavazók száma egyre jobban csökkent, 17 óráig alig 26,89 százalék szavazott, majd ismét kicsit emelkedni kezdett, este nyolcra elérte a 37,67 százalékot. Hargita megyében eddig az óráig kevesebb mint 10 százalék szavazott, Kovászna megyében 17,26 százalék. A sereghajtók között volt Szatmár (23,21%), Maros (26,96 %), Beszterce-Naszód (28,12), Kolozs (28,46%), de 30 százalék alatt volt még Fehér, Arad, Szeben, és alig haladta meg a 30 százalékot a részvétel Máramaros, Bihar, Temes és Szilágy megyében. Az élen, jó 20 százalékkal az átlag fölött Mehedinţi megye állt, de este nyolcra 50 százalék fölött teljesített már Olt, Teleorman, Vâlcea megye.
Látványos visszaélésekről a nap folyamán nem érkezett jelentés, a legtöbb kifogás (és riogatás) a mozgóurnákkal kapcsolatosan fogalmazódott meg, többen kifogásolták, hogy kérés nélkül is kiszálltak ezekkel, s az is előfordult, hogy nem néhány, de több száz szavazat került egy-egy mozgóurnába. Az tény, hogy mindkét tábor árgus szemmel figyelte a népszavazás lebonyolítását, és a legkisebb rendellenességet is jelentették azonnal. Kihágásnak tekinthető az is, hogy a Szociál-Liberális Szövetség egész nap sms-ekben és interneten keresztül buzdította szavazásra a polgárokat.
A bukaresti elemzők, újságírók körében egész nap téma volt a székely megyék távolmaradása, s ennek látványos élét csak az erdélyi megyékbeli alacsony részvétel tompította, keresték, de nem találták a magyarázatot, leggyakrabban az „ilyen az erdélyi ember mentalitása” megjegyzés hangzott el, no meg az, hogy az erdélyi románok távolmaradásáért nem lehet Orbán Viktort okolni. Ez annál inkább téma volt, mert vasárnap „felháborodásának” adott hangot Victor Ponta miniszterelnök, szerinte Orbán Viktor beavatkozott a romániai belpolitikába azáltal, hogy a romániai magyarokat távolmaradásra szólította fel a népszavazás előtt. Ponta kijelentette: miniszterelnökként kötelességének érzi figyelmeztetni Orbánt, hogy beavatkozott a romániai belpolitikába. Ponta szerint amint az a részvételi adatokból látható, Hargita és Kovászna megye lakosai Orbán Viktorra hallgatnak. „Mivel Romániában vagyunk, én azt akarom, hogy a románok maguk döntsék el saját sorsukat, és vonatkoztassanak el azoktól a romániai vagy külföldi személyektől, akik rosszat akarnak Romániának” – mondta Ponta. Hozzátette: Románia demokratikus ország marad akkor, ha az emberek szavazhatnak.
