A politikai megoldások lehetősége kimerült, jogi úton kell rendezni a kérdést – fogalmazta meg Kincses Előd ügyvéd, Hantz Péter pedig bizakodónak mutatkozott, úgy értékelte, a román vezetők plágiumbotrányai kapcsán olyan nemzetközi nyomásgyakorlás érhető el, amely engedményekre kényszeríti majd az oktatási tárcát.
A marosvásárhelyi egyetem történetét Zakariás Zoltán néppárti önkormányzati képviselő, orvos vázolta röviden, majd Brassai Attila professzor beszélt a tavaly megkezdett harcukról, amely az új tanügyi törvény megjelenése után indult, de még messze nem fejeződhetett be. Saj­nálatosnak nevezte, hogy nem jöttek el a román meghívottak, „Nagyon fontos lenne megtudni, mi támasztja alá álláspontjukat, miért képviselik ezt a furcsa, nehezen érthető, demokráciaellenes hozzáállást” – mondta. A magyar oktatók jelentős többsége igen egységesen kiállt az önálló magyar főtanszék létrehozatala mellett, csak hat kollégájuk csatlakozott a román állásponthoz, másokat sem lefizetéssel, sem fenyegetéssel nem tudtak eltántorítani a magyar ügy mellől – mondotta. Az ügynek erkölcsi vonzata is van, hisz Európában minden jelentős kisebbség rendelkezik önálló felsőoktatási rendszerrel, amelybe a többség nem szól bele, ez megilleti hát az erdélyi magyarságot is – fogalmazott Brassai pro­fesszor, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a tanügyi törvény kijelentő, nem pedig feltételes módban rendelkezik a magyar főtanszék létrehozataláról. Ag­gódva szólt a MOGYE visszaminősítéséről, ennek következményeiről, kiemelte, az önálló magyar karnak nem kellene tanárhiánnyal küszködnie, jeles magyarországi egyetemek ajánlottak segítséget szakemberek és felszerelések terén egyaránt, így akkreditációs gond sem lehet – magyarázta. Hlavathy Katalin pedig a diákok szemszögéből vázolta a helyzetet: „Nem az a gond, hogy románul is kell tanulni, hanem az, hogy nem tanulhatunk magyarul rendesen” – fogalmazott. Soós-Szabó Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke azokat a félelmeket igyekezett eloszlatni, hogy a magyarul tanuló orvosok nem tudnak majd szót érteni román betegeikkel.
Szilágyi Zsolt, az EMNP országos alelnöke, az előadáson részt vevő nagyszámú MOGYE-s diák és a közvélemény figyelmét is felhívta: nem szabad magukra hagyni a harcban a Brassai Attilához hasonló, egy-egy ügyet következetesen képviselőket. Emlékeztetett, Hantz Pétert és Kovács Lehelt eltávolították a kolozsvári Babeş–Bolyai Tu­dományegyetemről, mert cserbenhagyta őket a politikum is, de kollégáik sem álltak ki mellettük, és ennek nem szabad megismétlődnie. A román hatalom számára fontos megakadályozni a MOGYE magyar karának létrejöttét, ez nagy szolgálatot tenne asszimilációs munkájukban, hisz a szülők, főleg szórványban, könnyebben adják román óvodába gyermeküket, ha nem biztosított minden szinten, még egyetemen is a magyar oktatás lehetősége számukra – fejtette ki Szilágyi Zsolt.
Kincses Előd a következő jogi lépésekről beszélt, ha nem születik kedvező döntés alapfokon, folytatják a harcot, s igyekeznek mindenképpen elérni, hogy a következő tárgyalást más megyébe helyezzék. Hantz Péter a plágiumbotrányokról beszélt, ő ásta ki, leplezte le s küldte el az illetékes fórumokra a MOGYE-t vezető román professzorok vétkét bizonyító dokumentumokat, érlelődik a botrány, készítik a nemzetközi terepet is, és a román szakbizottságoknak, minisztériumnak előbb-utóbb színt kell vallania. Románia nem jogállam, nekünk itteni bíróságon igazunk nem lesz – vélekedett, éppen ezért meggyőződése, csak nemzetközi nyomásra érhető el eredmény.