Tegnap esti felszólalásában Antonescu üdvözölte a legfelsőbb bírói testület döntését, és úgy értékelte, a halasztás azt bizonyítja, az alkotmánybíróság meggyőződése, hogy a demokratikus folyamatban minden szavazat számít, és az is, hogy elsősorban a valós emberek voksát kell figyelembe venni. Leszögezte: a kormány teljesen törvényes, és minden intézmény megfelelő módon működik.
  Az alkotmánybíróság azért halasztotta szeptember 12-ére a döntést, mert – mint nyilatkozták – időre van szükségük, hogy ellenőrizzék a választási névjegyzékeket. A referendum hivatalos végeredménye szerint a választók 46 százaléka (nyolc és fél millió állampolgár) adta le voksát, ami elmarad az 50 százalékos érvényességi küszöbtől. Túlnyomó többségük támogatta Băsescu leváltását, miközben a tisztségéből felfüggesztett elnök hívei bojkottálták a referendumot.
A parlament két házának elnökei azt kérték az alkotmánybíróságtól, érvényesítse a referendumon kifejezett választói akaratot, és váltsa le Băsescut, mivel Romániának nem 18, hanem 16 millió választópolgára van. Ennek ellenőrzése érdekében napolta el döntését tegnap a taláros testület.
Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke és Petru Filip, a szenátus ideig­lenes elnöke beadványában arra hi­vatkozott, hogy július 6-án, Traian Băsescu felfüggesztése napján, amikor a törvényhozás elrendelte a népszavazást, az a sürgősségi kormányrendelet volt hatályban, amely eltörölte a részvételi küszöböt a népszavazási törvényből. Szerintük ezt a jogszabályt kellene figyelembe vennie a taláros testületnek olyan alapon, hogy a később kihirdetett törvénynek, amely az 50 százalékos küszöböt írja elő, nem lehet visszamenőleges hatálya. A házelnökök arra is kitértek érvelésük­ben, hogy az érvényességi küszöb a vá­lasztói akarat eltorzításához vezet, amennyi­ben azon kisebbség akaratát szentesíti, amely bojkottálta a referendumot. Szerintük a taláros testület azzal a szándékkal írta elő a küszöböt, hogy ne lehessen jelentéktelen számú szavazattal leváltani az államfőt, de a felfüggesztett államfő menesztésére leadott 7 millió 400 ezer voks semmiképp nem minősül jelentéktelennek. Mint kifejtik, a bojkott nélkül elméletileg akár 4 millió 200 ezer voks is elegendő lett volna Băsescu leváltására (az 50 százalékos részvételi küszöb fele), ezért nem lenne demokratikus a több mint hétmilliós, egyértelmű választói akarat érvénytelenítése. Zgonea és Filip azt a kifogást is megemlíti, hogy Románia területén – a tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint – mintegy 16 és fél millió választópolgár él, és ha ebből az adatból vezetnék le az ötvenszázalékos érvényességi küszöböt, nem pedig a választói névjegyzékben szereplő 19 millió 300 ezerből, akkor kiderülne, hogy a hazai választópolgárok többsége részt vett a referendumon.
Az alkotmánybíróság tegnapi ülése előtt bekérte a belügyminisztériumtól a választói névjegyzéket és a statisztikai hivatal népszámlálási adatait is. Mivel ezek ellentmondanak egymásnak, az alkotmánybíróság felkérte a kormányt, hogy augusztus 31-ig tisztázza, hány választópolgára van Romániának.
Az alkotmánybíróság tegnap – nyolcórás vita után – másodszor halasztotta el a döntéshozatalt a népszavazás érvényességéről, miután szerdán – hatórás ülésezés után – nem tudott határozatot hozni az ügyben. A taláros testületnek kétharmados többséggel kell meghoznia döntését. Ugyan­akkor egységes szavazattal elutasították a július 29-i népszavazás lebonyolításának helyességét megkérdőjelező óvásokat, megalapozatlannak minő­sítve azokat. Ezeket a kifogásokat a Románok Nemzetközi Ligája, a Szo­ciáldemokrata Párt és a Nemzeti Li­berális Párt, a képviselőház, valamint a szenátus ideiglenes elnöke, az Em­beri Jogok Védelmének Szervezete és Gheorghe Hogea nyújtotta be.
Mára a kormányt is összehívták, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy eleget tehessen az alkotmánybíróság felkérésének. 12 órára a Victoria-palotába várják megbeszélésre a szavazólisták aktualizálásáért felelős intézményeket.
Crin Antonescu ideiglenes államelnök este hét órakor tartott rövid beszédében nemcsak az alkotmánybíróság döntését üdvözölte, próbálta megnyugtatni a nemzetközi intézményeket és a pénzpiacokat is. Az alkotmánybíróság halasztásának bejelentése után az euró ára rögtön 4,62 lejre ugrott.
Az alkotmánybíróság döntése után, lapzártáig nem nyilatkozott Traian Băsescu államelnök. Az őt támogató demokrata-liberálisok elnöke, Vaslie Blaga azonban kijelentette: a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség a számok meghamisításával akarja megakadályozni Traian Băsescu államfő elnöki hivatalba való visszatérését. Blaga szerint a belügyminisztérium kétszer is közölte már az aktualizált választói névjegyzékben szereplő személyek számát, és csak ma jelezte az alkotmánybíróságnak, hogy nem vállal felelősséget az adatok hitelességéért.