Lukács Csaba az MTI kérdésére azt mondta, hogy a múlt héten a Baptista Sze­retetszolgálat munkatársaként, illetve családtagként látogatta meg bolíviai börtöné­ben a terrorista-összeesküvéssel megvádolt, több mint három éve Bolíviában raboskodó Tóásó Elődöt. Közölte, a La Paz-i szállodában, ahol lakott, egy ismeretlentől motoros futárral juttatta el hozzá zárt borítékban az ügy mintegy százoldalnyi ügyészségi dokumentumát, és azt felbontatlanul hozta haza Magyar­országra. Azt hangoztatta, hogy a dokumentumok vissza­juttatásával jó szándékukat kívánják jelezni a bolíviai hatóságoknak. Utalt arra is, hogy tudomásuk szerint az ügy teljes, kétezer oldalas dokumentációját ismeretlenek ellopták a bolíviai hatóságoktól, szerinte valószínűleg ez is az oka annak, hogy csúszik a per. Lukács Csaba közölte, sem ő, sem a család nem adott pénzt a dokumentumokért. Tóásó Edit azt mondta, azért nem vették meg a korábban felajánlott dokumentumokat sem, mert az nem állt érdekükben; meg vannak győződve Tóásó Előd ártatlanságáról, így nincs félnivalójuk. Közlése szerint az eredeti ügyészségi dokumentumok között van személyes levél, édesanyja fényképe, ügyvédi levél, valamint a paprikás krumpli receptje is. Lukács Csaba szerint a dokumentumok közül egyetlenegy olyan, amely érdemben az ügyhöz tartozik: Kepes András televíziós újságíró Rózsa-Flores Eduardóval készített interjújának magyar leirata.
A sajtótájékoztatón Lukács Csaba bemutatott egy videofelvételt, melyet az éppen beteg Tóásó Előddel annak szűk és hideg cellájában készített múlt héten. Közölte, a Tóásó Előddel folytatott beszélgetést is felhasználva dokumentumfilmet készítenek. Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy július végén lecserélték a Tóásó-per két hivatásos bíráját, helyt adva a bolíviai belügyi és igazságügyi tárca kifogásának.
Az állítólagos terroristacsoportot 2009. április 16-án az ellenzék fellegvárának számító Santa Cruzban számolták fel a bolíviai különleges erők. A rajtaütés során életét vesztette a magyar, bolíviai és horvát állampolgársággal is rendelkező Rózsa-Flores Edu­ardo, az erdélyi magyar Ma­gyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. Az akció két túlélőjét, a magyar–román állampolgár Tóásó Elődöt és a horvát–bolíviai Mario Tadicot azóta is fogva tartják, holott az érvényes bolíviai törvények értelmében három év elteltével mindkettőjüket szabadlábra kellett volna helyezni, és le kellett volna zárni ügyüket.