Egész estés önálló koncertet adott kedd este a Sziget Fesztiválon Ákos (felvételünk); fellépése előtt néhány órával mostani szintis produkciója kapcsán az MTI-nek arról is beszélt, hogy önirónia nélkül értelmetlen a múltba tekintés.
A fesztiválon mintegy 2 óra 10 perces koncertet adott Lepés Gábor szintetizátoros, valamint Bánfalvi Sándor dobos társaságában, csaknem harminc dalt adtak elő. „Eddigi majdnem negyedszázados pályafutásomból válogatva nyilván vannak kihagyhatatlan számok, például a Hello, az Ikon vagy az Indiántánc, amiket egy nagy fesztivál közönsége elvár tőlem. Azt gondoltuk, hogy ezek áthangszerelve, teljesen új dalként szólaljanak meg a színpadon. A szintis koncepció eredetileg a most formálódó új lemezemhez készült, ez származott át menet közben a koncertműsorra is” – fejtette ki a zenész. „A régi Bonanza-számok eljátszása egyrészt múltidéző, de van ennek 2012-es jellege is, hiszen húsz évvel ezelőtt még nem állt rendelkezésre az a technika, ami ma igen. A szintirock egy általam kreált, mondvacsinált stílusmeghatározás, azt takarja, hogy a szintipop elemeit keverjük egy-két nyersebb, rockra jellemző elemmel” – jegyezte meg Ákos. Kitért arra, hogy sokan félreértik a mostani produkció kapcsán általa használt irónia kifejezést, holott – mint mondta – az embernek a saját múltjára visszatekintés a romantika mellett önirónia nélkül értéktelen. „Csak az önirónia tarthat vissza attól, hogy átlendüljünk a jó ízlés határán, és ez a megközelítés rám mindig is jellemző volt” – jegyezte meg. „Az új albumomon, amely októberre várható, egyszerre lesz jelen a korábbi munkáimra jellemző önreflexió, és vannak súlyosabb dalok is, talán ezek dominálnak inkább” – mondta Ákos.
