Tóparti filmstúdió fiatal tehetségeknek

2012. augusztus 13., hétfő, Kultúrkert

Tíznapos filmes alkotótábort szervezett Sepsibesenyőn a kolozsvári Filmtett portál csapata, az alkotócsoportokba tömörült résztvevőket a filmszakma elismert képviselői oktatták. Kárpát-medencei viszonylatban is egyedi, évente tartott magyar nyelvű, tehetségkutató és továbbképző rendezvényről van szó, az érdeklődők a filmkészítés területeivel ismerkedve saját kisprodukciókat gyártottak, majd azokat be is mutatták.

  • Az animációs műhelyben 			       Albert Levente felvételei
    Az animációs műhelyben Albert Levente felvételei
  • Durst György
    Durst György
  • Hajdu Szabolcs
    Hajdu Szabolcs
  • Forgatás a táborban 					      Fotó: Sütő Orsolya
    Forgatás a táborban Fotó: Sütő Orsolya

Ezen a műhelymunkán a résztvevők rövidfilmeket készíthettek, erre ma már Magyarországon is alig van lehetőség – hangsúlyozta Hajdu Szabolcs világhírű filmrendező, aki a rendezőjelöltek munkáját irányította.

Magyarul a mozgóképről
A sepsibesenyői ifjúsági tábor szinte mindenik házikójában igényes műszaki felszereléssel ellátott ideiglenes filmkészítő műhelyt alakítottak ki hangmérnöki, vágó, animációs és más hasonló munkákra, a filmes eszközöket Budapestről és Kolozsvárról telepítették a helyszínre. Ezekről s a tizenegyedik filmkészítő táborról beszélgetünk – mely a Filmtett erdélyi portált is működtető egyesület szokásos éves projektje –, miközben intenek, csak csendben, bent éppen forgatnak.
Zágoni Bálint, a tábor főszervezője magyarázza, a július 31. és augusztus 10. közötti rendezvényt másodszor telepítették Sepsi­besenyőre, s arra is felhívja a figyelmet, hogy amikor 2002-ben elindították ezt a tábort Erdélyben, még nem létezett magyar nyelvű filmes szakoktatás, de időközben a helyzet változott, ez ma már több egyetemen is elérhető. Az persze a mostani filmes műhely határain túlmutató kérdés, miként, milyen áron lehet érvényesülni, egyáltalán labdába rúgni mostanság vagy a közeljövőben a filmszakmában, a negyvenkét résztvevő (őket mintegy száz jelentkezőből válogatták ki) nem is erre kereste a választ.
A tábornak az a célja – magyarázza Zágoni Bálint –, hogy lehetőséget nyújtson fiatal erdélyi és magyarországi, film iránt érdeklődők számára, hogy kipróbálják magukat a filmgyártás valamelyik szakterületén – rendezőként, színészként, operatőrként, hangmérnökként stb. –, akár rendelkeznek filmes tapasztalattal, akár nem. Összesen nyolc alkotócsoportba jelentkezhettek, filmeket készítettek, a rendezők által hozott kisjátékfilm-forgatókönyveket valósították meg, a munkákat az utolsó nap estéjén levetítették, négy kisjátékfilm és nyolc animációs kisfilm készült. A képzést irányító csoportvezetők esetében toboroztak egy több éve visszajáró gárdát, amellyel jól együtt tudnak dolgozni. Ör­vendünk – teszi hozzá Zágoni –, hogy idén Hajdu Szabolcs elvállalta, vezeti a rendezőcsoportot, illetve felesége, Török-Illyés Or­solya irányítja a színészeket, Bálint Arthúr az operatőröket segíti, míg Durst György a produceri és gyártásvezetői csoport munkáját hangolja. Mindenik műhely élére elismert filmes szakembert állítottak, a kritikustanoncoknak össze kellett állítaniuk egy 24 oldalas tábori lapot.
– Ugyan léteznek más filmes műhelyek, akár fesztiválokon is, de a Filmtett-tábor azért egyedi – hangsúlyozza Zágoni –, mert megpróbáljuk kicsiben rekonstruálni a filmgyártást, stábok alakulnak ki, hangmérnökök, gyártásvezetők, vágók segítik a csapat munkáját, azt hiszem, ilyen jellegű magyar nyelvű tábor máshol nincs is.
Persze ettől ez még „munkatábor”, miként Durst György nevezi, mert noha közel a tó, ott legfel­jebb csónakos jeleneteket forgattak, nem úszkáltak benne, nem sütögettek kolbászt, mert „ez nem az a tábor”. „Ez itt tíz intenzív nap, álmatlanságtól kóválygó embereket szoktak látni a nyolcadik, kilencedik napon, ennek ellenére most is túljelentkezés volt.”

Animáció és kisjátékfilm
Patrovits Tamás budapesti filmrendező, az animációs műhely egyik vezetője számítógépekkel alaposan felszerelt stúdióban foglalkozik a tanoncokkal. „Tíz nap elég kevés idő ahhoz, hogy a filmkészítés minden részletébe belemenjünk – vélekedik –, de arra nagyon jó, hogy ha valaki érdeklődik a film iránt, de még nem volt alkalma kipróbálni Erdélyben, akkor itt megteheti, hiszen alig van lehetőség, ahol próbálkozhat, animációt például nem is tanítanak.” Patrovits szerint az animáció mára kiteljesedett, nemcsak moziba vagy televíziónak lehet animációs filmet készíteni, hanem akár okostelefonokra is egyre több animációt készítenek, mint ahogy számítógépes alkalmazásokhoz is rengeteget gyártanak.
Az Oscar-díjra jelölt Bibliotheque Pascal alkotója, Hajdu Szabolcs filmrendező azt mondja, négy-, legfeljebb tízperces kisjátékfilmet készítenek, a forgatókönyveket már megírták a tábor előtt, aztán pár nap alatt kicsiszolódott a végleges változat. A  táborról úgy vélekedik: „különlegesen fontos, hogy ilyen típusú kezdeményezések legyenek, mert Ma­gyarországon teljesen megszűnt a rövidfilmkészítés terepe, elszívódott a levegő”. „Azonkívül, hogy valaki megfogja a kamerát otthon, és saját pénzét beleöli, nem látom, miként tudna elkezdeni filmmel foglalkozni, ugyanis teljesen átkoncentrálódott a filmfinanszírozás a játékfilmre, a dokumentumfilmet besorolták a televíziók hatáskörébe, nem tudom, hol lehetne elindítani a rövidfilmet.” Az, hogy itt valakinek megadatik a lehetőség, színészekkel dolgozhat, filmes technikát használhat, különböző kameramozgatókat, világítást, és mindezért nem kell túl sokat fizetnie, ráadásul vezető tanárok terelgetik, ez egy különleges helyzet, erre máshol nincs lehetőség. Azok a kicsi stúdiók, amelyek a kezdő filmeseket régebb elindították, az elmúlt két évben megszűntek, noha nagyon sok filmes jött ki ezekből az „istállókból”, akik később nagyjátékfilmeket vagy dokumentumfilmeket készítettek. „Máshogy nem lehet elindulni, mint hogy az ember kipróbálja, és csak úgy lehet kipróbálni, ha valamennyi pénz vagy felszerelés adott hozzá, és ezt a tábor itt biztosítja” – összegez Hajdu Szabolcs.

Spártai nevelés forgatásra
Durst György, a tábor egyik alapítója meséli, tizenegy éve a Szent Anna-tó környékén beszélgettek erdélyi lehetőségekről, filmkészítési ötletekről, azután úgy döntöttek, ki kellene próbálni a gyakorlatban is a filmkészítés kreatív részét, s immár tizenegy éve ez a tábor lényege, és sokaknak tetszik. Hogy ez miért szükséges? „Hát nem is tudom, miért kell, hogy vers íródjék? Filmek is kellene hogy készüljenek szerintem, ez a legfiatalabb kis leányka-múzsa, de a mai világban, amikor a mozgókép nyelvén rengeteg kommunikáció, rengeteg információ ér el bennünket, jó, ha az emberek ismerik ezt a nyelvet. Mert így nemcsak a számítógép előtt ülnek, és nézik a Youtube-ot, hanem megpróbálnak a dolgok mögé látni. Könnyebben tud a képek nyelvén olvasni az, aki egyébként ír is egy kicsit a képek nyelvén.”
Filmkészítés szempontjából nehéz időket élünk, de nem volt ez másként tizenegy évvel ezelőtt sem, mert még a mostanihoz hasonló esélyük sem volt a romániai magyar filmkészítőknek. Szakmai fronton különben Durst György a spártai nevelés híve, nagyon sokat foglalkozik fiatal filmesekkel, miközben mindenkit megpróbál lebeszélni arról, hogy filmet készítsen. „Legyen inkább költő vagy festő, ha éppen akar valamit, mert nagyon nehéz a filmes pálya, nagyon nehéz megteremteni azokat a körülményeket, hogy ezt tényleg normális módon lehessen csinálni. És azt, akit nem lehet lebeszélni, na, azzal érdemes dolgozni. Igyekszem mindenkinek elmondani, hogy ez sok anyagi lemondással jár, el fognak hagyni majd a szeretőid, a barátaid, mindenki elhagy téged, és a végén ott állsz egymagad, s egy vásznon pörög a filmed. Kell ez neked? És akinek ez kell, akkor azzal érdemes dolgozni, mert ő már nem azért készíti azt a filmet, hogy pénzt kapjon, hogy legyen valaki a barátai előtt, hanem azért, mert tényleg van valami, amit ezen a nyelven szeretne elmondani.”

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja-e oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 2464
szavazógép
2012-08-13: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a drága jó édesapa, élettárs, gyermek, testvér, rokon és barát,
KURTA FERENC KÁROLY
(FERI)
37 évesen tragikus hirtelenséggel elhunyt.
Temetése 2012. augusztus 14-én, kedden 15 órakor lesz az árkosi ravatalozóháztól.
Részvétfogadás a temetés előtt egy órával.
A gyászoló család
11654
2012-08-13: Sport - Nagymohai:

Hazajönnék a sepsiszentgyörgyi kézilabda megsegítésére

Jó néhányszor elhangzott már, a sajtóban is megjelent, hogy a város hazavárja a határokon túlra szakadt, de szülővárosukért, szülőföldjükért (értsd ezalatt a történelmi Háromszéket) a gazdaság, a kultúra, az egészségügy, a művészetek, a tanügy... és a sport terén tenni akaró polgárokat. Hazavárja és természetesen lehetőséget biztosít munkájuk kifejtéséhez.