Népszavazási botrányKorábban dönthet az alkotmánybíróság

2012. augusztus 16., csütörtök, Közélet

Tovább görög a belpolitikai válság, jelenlegi fejezete végére viszont tíz nappal hamarabb kerülhet pont: az alkotmánybíróság keddi ülésén úgy döntött, augusztus 31-ről 21-ére hozza előre azt a határidőt, míg a kormánynak rendelkezésére kell bocsátania a Traian Băsescu leváltására szervezett népszavazáson használt választói névjegyzéket. Az alkotmánybíróságnak egyébként továbbra is próbálnak „ötleteket adni” egyes politikusok. A legfelsőbb ügyészség nyomozása a népszavazási listák ügyében viszont az ideiglenes államfő ellenkezését váltotta ki.
 

Sürgetnek a talárosok
Lerövidítette tíz nappal az alkotmánybíróság a kormánynak megszabott határidőt – derült ki az alkotmánybíróság keddi, több mint hét órát tartó ülése után, melyet azért hívtak össze, hogy tisztázzák a testület korábbi ellentmondásos közleményeit: három alkotmánybíró is kifogásolta, hogy megkérdezésük nélkül juttatták el a Hivatalos Köz­lönyhöz azt a pontosítást, melyben a népszavazáson használt választói listákat kérik a kormánytól, belevéve a külföldön élő román állampolgárokat is. Az alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanis az államfő leváltásáról szóló népszavazást az elnökválasztást szabályozó törvény alapján kell megszervezni, így valamennyi román állampolgárnak van szavazati joga. Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke tisztázta, a pontosítás kiadásakor szabadságon volt, és ilyenkor az éppen szolgálatos alkotmánybírónak joga van aláírni a dokumentumokat. A testület így megállapította, hogy törvényes volt a hibaigazítás, amely egyébként már megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Az alkotmánybíróságnak kétharmados többséggel kell döntenie a népszavazás érvényességéről, de a keddi ülésen szóba került az is, hogy a népszavazás érvénytelensége nem dönthető-e el csak egyszerű többséggel is. Egyes hírforrások ugyanis úgy tudják, öt alkotmánybíró – akik egyszerű többséget alkotnak – érvénytelennek nyilvánítaná a népszavazást, de a többi négy nem. Az öt alkotmánybíró arra hivatkozott, hogy az alkotmánybíróság működését szabályozó törvény szerint egy népszavazás érvényességéről kell csak kétharmados többséggel dönteni, az érvénytelenné nyilvánítás esetét viszont konkrétan nem szabályozza a törvény. Azt viszont nem lehet tudni, hogy végül született-e döntés ebben a kérdésben.


Miniszteri üzenet
A parlament köteles lesz tiszteletben tartani az alkotmánybíróság döntését a népszavazást illetően, az alkotmánybíróság határozatai ellen cselekedni azt jelenti, hogy Románia nem jogállam – jelentette ki Dan Şova, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter. „Az alkotmány­bíróság határozatait be kell tartani, annak ellené­re, hogy szerintem az első állam lennénk az EU-ban, amely abban a komikus helyzetben leledzik, hogy államelnökét bírói határozattal helyezik az ország élére, az állampolgárok akarata ellenére” – fejtette ki Şova, meggyőződését fejezve ki, hogy az alkotmánybíróság döntése „a románok által leadott szavazatnak fog kedvezni”.
Arra a kérdésre, hogy szerinte meg lehetne-e szervezni egy újabb népszavazást, Şova azt válaszolta: „Nem lehetséges, mivel az alkotmány világosan kimondja: a népszavazást a felfüggesztést követő 30 napon belül meg kell szervezni”. Szerinte amennyiben Traian Băsescu visszatér a Cotroceni-palotába, az egyetlen lehetséges lépés egy újabb felfüggesztés lenne, hozzátette azonban, hogy nem kíván ennyire előre menni.


Antonescu magyarázatot kér
Crin Antonescu ideiglenes államfő tegnap felszólította Laura Codruţă Kövesi főügyészt, adjon magyarázatot a népszavazási listák ügyében indított vizsgálat „mibenlétéről, eszközeiről és céljáról”, mert véleménye szerint a vizsgálat „előzmény nélküli, politikai célú”. Kijelentette, nem vádolja az ügyészséget, nem is szándékszik megakadályozni a vizsgálatot, csupán nyilvános magyarázatot kér, mert az ügyészek tömeges fellépése „elijesztheti az állampolgárokat, hogy az elkövetkezőkben a különféle szavazásokon részt vegyenek”.
Antonescu elégedetlen azzal is, ahogyan a miniszterelnök ideiglenes igazságügyi miniszteri tisztségét ellátja. Antonescu azért támadja Pontát, mert a kormányfő tegnap felszólította „Traian Băsescu polgárt, ne terrorizálja tovább Románia lakosait”. „Remélem, csupán politi­kai fordulat volt Ponta szóhasználata, mert amennyiben igazságügyi miniszterként tette kijelentését, azonnal intézkednie kellene az állampolgárok terrorizálási kísérletének megakadályozásáért” – mondta Antonescu.
Victor Ponta egyébként – egy korábbi nyilatkozatának teljességgel ellentmondóan – egy, a brit sajtóban megjelent interjújában úgy fogalmazott, készen áll arra, hogy „együtt éljen” Traian Băsescuval, ha az visszatér a Cotroceni-be.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 787
szavazógép
2012-08-16: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Kísért a múlt

Régmúlt, sötét időket idéznek a szociálliberális hatalom képviselőinek legújabb megnyilvánulásai. Crin Antonescu például Dan Voiculescu alias Felix volt szekusbesugó televíziójában Angela Merkel német kancellárt oktatta ki, miként is kellene tájékozódnia a romániai helyzetről, de az amerikai nagykövet sem úszta meg szárazon, őt azzal vádolta – meglehetősen faragatlan módon –, hogy Traian Băsescu kevés híve közé tartozik.
2012-08-16: Közélet - :

Rosszabb előrejelzés, gázáremelés

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a belföldi össztermék (GDP) 0,9 százalékos növekedésével számol idén a korábban közölt 1,5 százalék, majd a kormány költségvetés-kiigazítási tervezetében 1,2 százalékosra csökkentett helyett.