A Mikó-ügy a Félszigeten

2012. augusztus 27., hétfő, Közélet

Szombat délután a marosvásárhelyi Félsziget Feszti­vá­lon a Mikó-ügyről tartottak beszélgetést, azon Kele­men Hunor, az RMDSZ elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester válaszolt a Transindex portált képviselő Kelemen Attila kérdéseire – olvasható az RMDSZ közleményében.
 

„A Mikó-ügy első pillanattól kezdve politikai ügy volt, hiszen az ingatlan-vissza­szolgáltatási folyamat elindítása egy politikai döntés eredménye volt nemcsak itt, Ro­mániában, hanem általában a volt kommunista országokban. Tehát politikai döntés előzte meg a 90-es években az első jogszabályokat, amelyek az államosított magán- és egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkeztek. Markó Attila, Marosán Tamás és a visszaszolgáltatási bizottság más tagjai ilyen politikai döntések után megszületett törvények és kormányhatározatok alapján rendelkeztek” – hangsúlyozta Kelemen Hu­nor arra a kérdésre vála­szol­va, hogy mennyire tartja politikai ügynek a Székely Mikó Kol­légium visszaszolgáltatása kap­csán kialakult hely­zetet. Leszögezte, a szeptember 1-jé­re tervezett tiltakozó akció, az Igazság napja nem tekint­hető beleszólásnak az igazságszolgáltatás döntésébe.
„22 év után sem gondolom azt, hogy a bírók tévedhetetlenek – ez a jóhiszemű álláspontom a buzăui bíróság döntésével kapcsolatban. A rosszhiszemű meglátásom szerint a bírói döntés mögött valamilyen érdek áll, talán a visszaszolgáltatási folyamat leállítása. Biztosan emlékeznek még arra a szándékra, amely szerint meg kell szüntetni a természetbeni visszaszolgáltatást, és egy meghatározott értékű, pénzbeli kártérítésben kell részesíteni a volt tulajdonosokat. Az RMDSZ éppen kormányon volt, amikor ez az elképzelés napvilágot látott, és természetesen nem engedtük, hogy ez megvalósuljon” – emlékeztetett az RMDSZ elnöke.
Markó Attila államtitkár, a Mikó-ügy egyik főszereplője a közönség soraiból követte a beszélgetést, amely során a résztvevők jelzéseiből kiderült, nagyon sokan csatlakoztak már a tiltakozó akcióhoz úgy, hogy különböző rendezvényeken vagy a 13020.ro honlapon aláírásukkal szolidaritásukat fejezték ki. Az erdélyi magyar közösség soraiból érkező visszajelzésekről Markó Attila elmondta, kettősséget fedez fel ezekben: egyrészt a biztonság hiánya az, amely megrémítette az embereket, másrészt annak a veszélye, hogy a becsületes, a közösség érdekében végzett munka ilyen következményekkel járhat.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette: „első pillanattól kezdve, amikor hírt kaptam arról, hogy Markó Attilát és Marosán Tamást három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság, úgy éreztem, mintha engem ítél­tek volna el. Úgy vélem, az erdélyi ma­gyar közösségből kifogyott az empátia, mert ezt a büntetést mindannyian a sajátunknak kellene tartanunk. Ugyanak­kor a Mikó ügye más városokban nagyobb veszély üzenetét hordozza, hiszen például Marosvásárhelyen egészen más következményekkel járhat az, hogy egy egyházi ingatlan az önkormányzat hatáskörébe kerül.”
A Mikó-ügy visszásságaira is felhívták a figyelmet a beszélgetésen részt vevők: az az érvelés, mely szerint a Székely Mikó Kollégium nem lehet az egyház tulajdona, mert közadakozásból épült, egyértelműen nevetséges. „Erdély­ben szinte mindegyik templom, iskola vagy közösségi ház közadakozásból épült. Egy ilyen érvelés alapján bármit elvehetnek, ezért tartjuk nagyon veszélyes precedensnek a visszaállamosítás lehetőségét” – hívta fel a figyelmet Kele­men Hunor, majd hozzátette, szeptember 1-jén az igazság melletti kiállást kell megmutatnia az erdélyi magyarságnak.
A Félszigetre látogató Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Mikó-üggyel kapcsolatosan elmondta, fel kell hívni a román politikum és a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy ebben az esetben igazságtalan ítélet született. „A Mikó-ügy a magyarság ügye, hiszen újraállamosítottak egy épületet, amely az egyház jogos tulajdonát képezi, és ez precedens értékű lehet. Bármikor bármit visszaállamosíthatnak ezek alapján. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ez ne történjen meg, és kérjük a magyar embereket, hogy vegyenek részt szeptember 1-jén az Igazság napján Sepsiszentgyörgyön” – mondta.
A Félsziget Fesztivál civil parkjában felállított Mikó-sátorban három nap alatt több mint 1500 fiatal írta alá a tiltakozó ívet, a 13 020-as Kezdeményező Bizott­ság önkéntesei szórólapokkal és személyes beszélgetések során tájékoztatták az érdeklődőket.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 760
szavazógép
2012-08-27: Sport - :

Szép magyar siker

Pusztaottlakán a Likefest keretében rendezték meg a skót felföldi világbajnokságot (IHGF World Highland Games Stregth Chal­lange, 2012), amely igazán szép magyar si­kereket hozott. Az Európa-bajnok Mészáros Csaba végig versenyben volt a világbajnoki címért, de a 7. számban részlegesen elszakadt a bicepsze, és ez a sérülés megakadályozta őt abban, hogy elnyerje a büszke címet.
2012-08-27: Közélet - Bokor Gábor:

Hazatért a nagy bujdosó

Egy kis Magyarország, egy kis Erdély sereglett össze Mikes koporsója körül, emlékezni a nagy bujdosóra, II. Rákóczi Ferenc íródeákjára, a törökországi levelek szerzőjére – mondta prédikációjában Szőcs László kézdi-orbaiszéki református esperes szombaton Zágonban Mikes Kelemen jelképes temetésén. A Mikes hamvait helyettesítő, feltételezett rodostói sírjáról származó földet Incze Sándor nyugalmazott esperes, Kis József polgármester és a Rodostó Alapítvány képviselői tavaly hozták haza Zágonba, a jelképes temetésre a helyhatósági választások miatt nem került sor korábban, a szervezők el akarták kerülni, hogy a rendezvénynek politikai indíttatást tulajdonítsanak.