A hajnali zenés ébresztő magyar muzsikája kapuk elé csalta a hermányiakat: süteménnyel, itókával, virággal és könnyekkel kísérték az egész faluban a húsz zenészt. Három felnőtt és tizenhét gyermek bizonyította, csak kezdeményezés, akarat és kitartás árán születhet érték, az ifizenekar tagjait Vágási István baróti karnagy tanította. Új muzsika szólt a népünnepély helyszínén, farkaslaki székely ember sütötte a 200 kilós borjút, sátrak sokaságából látták el enni-innivalóval a népes tömeggé duzzadt falubelieket, vendégeket. Dicsérték a helybeliek az új ba­coni polgármestert, Simon Andrást, aki gépre ült, simította és megöntözte ünnep előtt a poros főutat, majd megnyitotta a dáridót. A Máthé János Általános Iskola pedagógusai is kitettek magukért, vakációban tanítottak ünnepi műsort kicsiknek, nagyobbaknak. Színpadra lépett a református egyház kórusa is, betanító karmesterük az új lelkipásztor, Fancsal Zsolt. A „falu papja” zenélt a fúvószenekarban és a helybeli IKE-együttesben is, utóbbiak vallásos témájú, de fülbemászó számokkal léptek fel. Lefényképeztem a falunapra kivonuló nagy öregjeinket – mondta Komporály Sándor, a Hámor Egyesület elnöke, helybeli vállalkozó –, hogy biztosan maradjon fotó róluk. Nagy tapssal jutalmazták a Nagy-Kopeczki Anna-mária által betanított, baróti gyermekekből és fiatalokból ál­ló Syncron-együttest, a magyarhermányiak népi táncműsorát, Pető Melinda bibarcfalvi népdalénekest, ifj. Boda József helybeli ter­me­lő magyarhermányi havasi mézzel jutalmazta „a színpad munkásait.” Az amatőr motokrosszverseny és futballmérkőzés már csak ráadás volt, fellépett még István Ildikó népdalénekes és népi zenekara, az esti tábortűz mellett is népdalok csendültek fel, a falunap pedig hajnalig tartó bulival ért véget.