A sportbecsület, a tisztesség úgy kívánja, hogy a bronzérmesek se maradjanak le az egyetemes magyar sport dicsőségtáblájáról. Sok lemondást követelő, kemény munkával készültek a nagy erőpróbára, fantasztikus küzdelemmel taposták ki útjukat a dobogó felé, hogy aztán fellépve annak harmadik fokára, meglobogtassák a világ előtt a magyar nemzet zászlaját. Csodálatos menetelést rendeztek, dicsőségest, ha így jobb. Méltán lehetünk büszkék rájuk.
Cseh László
Budapesten született 1985. december 3-án. Egyesülete: Kőbánya Sport Club. Edzői: Túri György, Petrov Iván, Nemes Zoltán. Úszó.
Világraszóló eredményei:
* olimpiai játékokon: 3 ezüstérem: 200 m, 400 m vegyes és 200 m pillangó – 2008, 2 bronzérem: 400 vegyes – 2004 és 200 m vegyes – 2012
* világbajnokságokon: aranyérem: 400 m vegyes – 2005
* Európa-bajnokságokon: 11 aranyérem: 100 m hát és 400 m vegyes – 2004, 200 m és 400 m vegyes – 2006, 2008, 2010, 100 m pillangó, 200 m és 400 m vegyes – 2012, 2 bronzérem: 4x200 m gyors és 4x100 m vegyes – 2012
* Európa-csúcsai: 200 m pillangó: 1:52,70, 200 m vegyes: 1:55,18, 400 m vegyes: 4:06,16 p, rövid pályán: 400 m vegyes: 3:57,27 p.
Csernoviczki Éva
1986. október 16-án született Tatabányán. Egyesülete: Tatabányai Ippon Judo. Edzője édesapja, Csernoviczki Csaba. Cselgáncsozó.
Kimagasló eredményei:
* olimpiákon: bronzérem, 48 kg – 2012, 7. helyezés, 48 kg – 2008
* világbajnokságokon: bronzérem, 48 kg – 2011, 7. helyezés, 48 kg – 2007
* Európa-bajnokságokon: 3 ezüstérem, 48 kg – 2009, 2010, 2011, 3 bronzérem, 48 kg – 2008, 2009, 2012.
Életfilozófiája: „Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk.” (Konfuciusz)
Douchev-Janics Natasa
1982. június 24-én született a szerbiai Bácskapalánkán. 2004-től magyar állampolgár. Egyesülete: Szegedi EDF Démász. Edzői: Kovács László és Douchev Adrian. Kajakos.
Kimagasló eredményei:
* olimpiai játékokon: aranyérem – 2004 (K-1 500 m), 2004 és 2008 (K-2 500 m), ezüstérem – 2008 (K-4 500 m), 2012 (K-2 500 m)
* világbajnokságokon: aranyérem – 2007 és 2009, 2010 (K-1 200 m), 2003 és 2006 (K-4 1000 m), 2002 és 2006 (K-4 200 m), 2005 és 2006 (K-2 500 m), 2006, 2009, 2010 (K-4 500 m), 2005 és 2006 (K-2 1000 m), ezüstérem – 2010 (K-1 500 m)
* Európa-bajnokságokon: aranyérem – 2007, 2010 (K-1 200 m), 2004 (K-1 500 m), 2005, 2006, 2010 (K-2 200 m), 2006 (K-4 200 m), 2005, 2006, 2010 (K-2 1000 m), 2006 (K-4 1000 m), ezüstérem: 2002 (K-4 200 m, K-2 500 m), 2006 (K-4 500 m), 2005, 2006.
Marosi Ádám
1984. július 26-án született Budapesten. Egyesülete: Budapesti Honvéd SE. Edzője: Kállai Ákos. Öttusázó.
Kimagasló eredményei:
* olimpiai játékokon: bronzérem, egyéni – 2012
* világbajnokságokon: egyéni, csapat- és váltóversenyein: aranyérem: 2009, 2011, ezüstérem: 2008, 2011, bronzérem: 2008, 2012
* Európa-bajnokságokon (lásd a vb versenyszámait): 3 aranyérem – 2004, 2010, 2011, ezüstérem – 2008, bronzérem – 2008, 2009.
Életfilozófiája: „Úgy gondolom, nincsenek véletlenek, a sorsszerűségben hiszek.”
Módos Péter
Szigetváron született 1987. december 17-én. Egyesülete: Szigetvári Birkózó SE. Edzője nagyapja, Módos János. Birkózó – 55 kg.
Kimagasló eredményei:
* olimpiai játékokon: bronzérem – 2012
* világbajnokságokon: két 5. helyezés – 2010, 2011
* Európa-bajnokságokon: ezüstérem – 2012, két bronzérem – 2008, 2010.
Életfilozófiája: „Ma még nem én vagyok a világ legjobbja, de így is bízom az erőmben, az akaratomban, és nem félek a holnaptól.” (Hegedüs Csaba)
És akkor hadd köszönjük meg a pontszerzők jó teljesítményét is, hiszen dobogóközelben zárni egy olimpián nem akármi. Nagyban hozzájárultak a magyar sport hírnevének öregbítéséhez.
A 4. helyezettek (3–3 ponttal járultak hozzá a végeredményhez): Hosszú Katinka – úszás (400 m vegyes), Gyurta Dániel – úszás (100 m mell), női vízilabda-válogatott: Antal Dóra, Bujka Barbara, Csabai Dóra, Czigány Dóra, Drávucz Rita, Gangl Edina, Keszthelyi Rita, Kisteleki Hanna, Menczinger Kata, Szűcs Gabriella, Takács Orsolya, Tóth Ildikó; férfi kézilabda-válogatott: Császár Gábor, Fazekas Nándor, Gulyás Péter, Harsányi Gergely, Ilyés Ferenc, Iváncsik Gergő, Lékai Máté, Mikler Roland, Mocsai Tamás, Nagy László, Carlos Perez, Schuch Timuzsin, Vadkerti Attila, Zubai Szabolcs, Laluska Balázs, Putics Barna.
Az 5. helyezettek (2–2 ponttal gazdagították a végeredményt): Karakas Hedvig – cselgáncs (57 kg), Joó Abigél – cselgáncs (78 kg), Cseh László, Gyurta Dániel, Pulai Bence, Kozma Dominik – úszás (4x100 méteres vegyes váltó), Hatos Gábor – birkózás (szabadfogás, 74 kg), Harcsa Zoltán – ökölvívás (75 kg), férfi vízilabda-válogatott: Biros Péter, Harai Balázs, Hornyánszky Norbert, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Madaras Norbert, Nagy Viktor, Steinmetz Ádám, Szívós Márton, Szécsi Zoltán, Varga Dániel, Varga Dénes, Varga Tamás.
A 6. helyezettek (1–1 ponttal járultak hozzá a végelszámoláshoz): Kis Gergő – úszás (400 m gyors), Csonka Zsófia – sportlövészet (női sportpisztoly, 30+30 lövés), Bognár Richárd – sportlövészet (férfi dupla trap), Kapás Boglárka – úszás (800 m gyors), Sidi Péter – sportlövészet (kisöbű szabadpuska, 3x40 lövéses összetett), Vajda Attila – kajak-kenu (C-1 1000 m), Dudás Miklós – kajak-kenu (K-1, 200 m).
Valamennyi érem- és pontszerzőnek ezer köszönet és hála, hiszen nekik köszönhetően mondhattuk el oly sokszor: Jó magyarnak lenni! Jó bizony!
Csak részben szóltam a nem magyar színekben versenyzett magyarokról – Sőni Rebekáról (Egyesült Államok, úszó), Francia Zsuzsannáról (Egyesült Államok, evezős) –, csak részben, pedig többen voltak, gondolok itt az osztrák színekben versenyzett úszóra, Máté Hunorra (29. lett 200 mellen), a romániai Barabás Enikőre (férje után Mironcic Enikő, evezős, a 8+1-es hajóban a 4. helyen zárt), a szintén román színekben játszott vízilabdázóra, Kádár Kálmánra. És akkor hadd maradjak még a vízilabdánál, de más színekben: Alex Giorgetti (Olaszország, Alex Budapesten született magyar anyától 1987. december 24-én, kiválóan beszéli a magyart, Londonban ezüstérmes lett), és akkor átváltok a kajak-kenura, ott Adam van Koeverden – magyar és holland szülők gyermekeként Kanadában és Kanadának versenyez remekül, Londonban ezüstérmes lett K-1 1000 m-en. Nem volt ilyen eredményes a „kanadai” hosszútávúszó, Balázs Zsófia, aki versenytársa volt Risztov Évának, de csak versenytársa... Londonban Gönci József sportlövő vitte a megnyitón a szlovák zászlót, sajnos, bár éremesélyes volt, nem került dobogóra. Osztrák színekben versenyzett a szinkronúszó Láng Lívia. Utoljára hagytam a kalapácsvető Kodzsi Murofusit, ő most éppen bronzérmet nyert Japánnak (de volt már olimpiai aranyérmes is). Kodzsi folyékonyan beszéli a magyart, hála magyar édesanyjának, az egykori gerelydobó Móritz Szerafinának. Mindent összegezve: a nem magyar színekben versenyzők között van tehát két arany-, két ezüst- és egy bronzérmesünk. Hát nem csodás? Bizony az. Az egyetemes magyar sport nevében köszönjük.
