Amurrekord Rétyen
A Rétyi-tó partja egész nyáron tele volt horgásszal. Fogásban nem volt hiány, de a legnagyobb esemény augusztusban kö­szöntött be. A tó műúttal párhuzamos oldalán – ott, ahol az egyetlen használható stég is található – 23,6 kg-os amurt fogott a szerencsés (vagy inkább: szakértő, napokon át beetető) horgász – számolt be Kerestély János, a tó felügyelője. A hatalmas, bikaerős halat ketten tudták a stégre vonszolni, a kifogás viszontagságait a hal nem bírta ki. Megpróbálták visszaereszteni, de láthatóan nem élt volna meg, így a csomagtartóban végezte. Pontyok közül a nyár folyamán kifogott legnagyobb hal 15 kilogrammos volt, az ezüstérmet egy kilenckilós példány vitte, a bronzérmes hét és fél kilót nyomott – tudtuk meg a halőrtől.
A tavon érvényes szabály szerint az a horgász, aki az öt kilónál nagyobb kifogott halat visszaereszti a tóba, kétnapos horgászjegyet kap ajándékba. A nagy halak visszaeresztése létfontosságú a tó állományának fenntartásában és gyarapításában, ezek az óriások adják a természetes szaporulat nagy részét – magyarázta Kerestély.
A Rétyi-tóban kedvezményes áron vásárolt napijeggyel horgászhatnak a megyei horgászegyesület tagjai. Nekik a 24 órás jegy csupán negyven lejbe kerül, akinek nincs megyei engedélye, hatvan lejt kell lepengetnie. Ennek fejében öt kiló kifogott halat vihet haza, három bottal csaphatja a vizet. Egy boton két horog lehet, szigorúan tilos a „bomba” használata (az oroszpiacon vásárolható felszerelésen az etetőkosár körül tíz horog is van). Az árkülönbözet a félnapos jegyeknél is érvényes. Reggel hattól délután kettőig a díj 20, illetve 30 lej, ugyanennyi kettőtől este nyolcig. Augusztustól az év végéig szóló bérletet is beindítottak, ára 400 lej.

Idegen rendetlenkedők
A napijegybeli megkülönböztetést nem tudják elviselni a más megyékből érkező sport(?)horgászok. Úgy vélik, ez már afféle székely önrendelkezés, az idegenek hátrányos megkülönböztetése – pedig csak arról van szó, hogy a tavat bérlő megyei horgászegyesület tagjai az évi tagsági díj fejében kapják a könnyítést. Aki kedvezményt akar, iratkozzék az egyesületbe – szögezte le Kerestély, aki közben azokat a trágár üzeneteket is megmutatta, amelyeket a helyzetet érteni nem akaró horgászoktól kap rendszeresen. Vannak olyan orvhorgászok is, akik az éj leple alatt érkeznek a tóhoz, s hajnalban már le is lépnének, de ezeket a rendbontókat a járőr rendszeresen kiszűri.
Sok gondot okoznak a fürdőzők. Nem akarják megérteni, hogy fürödni a szálloda előtt, a bójákkal elkerített félhektáros víztükrön lehet, sokszor a halászok horgai mellett csobbannak. Ráadásul közülük sokan rengeteg szemetet hagynak hátra. A fenyőerdős tóparti részen is az őrök szedik fel a turisták szemetét. Egyesektől az is kitelik, hogy eltüzelik a hétvégi házak kerítését, a kerti bútorokat. Megoldatlan a látogatók felügyelete, és ez nagy baj – mondja Kerestély.

Havonta telepítenek
Általánosságban mégis rend, tisztaság uralkodik a tó körül, igyekeznek a horgászoknak minél jobb körülményeket biztosítani – és ehhez hozzájárul a tó hallal való telepítése is. A fagyos évszakot kivéve minden hónapban friss ponty kerül a vízbe. Egy alkalommal 1000–1200 kilogramm, 1,8–3 kilogrammos halat engednek szabadon hazai vagy magyarországi tenyészetekből. Érdekes, hogy a korábban Giurgiuból vagy a Fehér megyei Oláhdályából származó állat drágább, mint a magyarországi. Sőt, a határon túlról speciális tankautókban hozzák a halat, a vizet folyékony oxigénnel dúsítják, amitől a ponty egész úton nagyon virgonc marad.
Nem sokan tudják, de a Rétyi-tóban ragadozók is vannak, főként a süllő szaporodott el, ennek következményeként a kisebb békés halak – piros szemű, kicsi kárász – állománya gyenge. Amit nyilván nem bánnak a horgászok, hiszen így általában nagyobb példányok akadnak horogra. Jó tudni, hogy telepítés után néhány napig tilos a horgászat, míg az új halak beilleszkednek környezetükbe.

Halbőség Besenyőn
Besenyőn egy szabad pillanatuk sincs a halőröknek. Most nem azt lesik, hogy ki próbál napijegy nélkül horgászni, azokat szeretnék kiszűrni, akik a megengedett öt kiló halnál többet tesznek a csomagtartóba. Az utóbbi napokban-hetekben megnőtt a nagy halak étvágya – próbálnak minél több zsírt magukra szedni a tél beállta előtt. Ezt akarják kihasználni a horgászok, így nem véletlen, hogy a parton egymást érik a horgászállások. Múlt hét szerdáján fél óra alatt ötkilós ponty és egy szinte ugyanakkora amur kifogásának voltunk szemtanúi.
Az idei év pontyrekordjai kiemelkedőek. A horogra akadt „dobogós” pontyok 31, 19 és 18 kilogrammot nyomtak! Amurból a legnagyobb kifogott példány 12 kilogrammot nyomott, de nem voltak ritkák az ötkilósnál nagyobb egyedek sem. És ez csak a jéghegy csúcsa – ezt látták a tavat bérlő Vad Természet Sporthorgász és Sportvadász Egyesület ellenőrei. Az öt kilónál nagyobb halakat vissza kell engedni, hogy hozzájárulhassanak a tó állománymegőrzéséhez, a halak sokasodásához – legalábbis a szabályzat szerint. Sok horgász csak a halhús szempontját látja, minél több halat akarnak hűtőbe tenni. Vannak, akik szabályszerűen dugdossák a kifogott halat, ismerőseiket hívják, hogy autóval „mentsék” a nagyobb példányokat. Érthetetlen, de az idősebbek között sokan vannak, akik nem az élményért, hanem a hazalopható halmennyiségért jönnek horgászni – véli Selariu Gyula felügyelő. Sokan szabályszerűen kereskednek a hallal, ebből egészítik ki nyugdíjukat.

Sportszerűtlen horgászok
A Besenyői-tó nagy halbősége miatt a horgászok között is felütötte fejét a feszültség. Hiába a kilencvenhektárnyi vízfelület, a több kilométeres tópart, zavarják egymást, mindenki ott szeretne horgászni, ahol a szomszéd már fogott halat. Pedig nem csak a helytől függ minden, a „tudomány” is sokat nyom a latban – kell tudni, mivel, mikor etetünk, milyen csalit, felszerelést használunk. Az egymásra orrolás néha tettlegességbe torkollott, amit leginkább a horgászfelszerelés bánt, de volt olyan eset is, mikor az „ellenfél” csónakkötelét vágták el, s a ladikot a vízre taszították… Az ilyenfajta magatartás mindkét fél részéről elítélendő. Ha a sporthorgászok kicsiny társadalmában nincs béke, akkor mit várunk százezres vagy milliós tömegektől?!

Fejleszteni akarnak
A Besenyői-tavat 2009 óta bérli az egyesület. A völgyzáró gátat az 1980-as évek elején kezdték építeni, a tó 1984-re telt fel vízzel. A tulajdonos a vízügy Vâlcea megyei kirendeltsége, a szerződést is velük kötötték. Most a bérleti szerződés felújításán dolgoznak, úgy tűnik, mások is szemet vetettek a tóra. Selariu bizakodik: az ajánlattevők közül ők pályáznak a legnagyobb eséllyel, az utóbbi években a tónál végzett munkájuk sokat számít. Az országos halászati ügynökség által kibocsátott jóváhagyásuk 2016-ig érvényes. Ha újra több évre érvényes bérleti szerződés birtokában lesznek, jelentős befektetéseket végeznek a tónál. Többek között erősítik a telepítést, még több pontyot eresztenek a vízbe (halbiológusok felmérése szerint a Besenyői-tó körülményei nem kedveznek a ponty természetes szaporulatának – szerk. megj.), más fejlesztéseket eszközölnek, személyzetet alkalmaznak.
A halállomány most is jelentős, egyre inkább a nagyobb példányok akadnak horogra. Ponty, amur mellett kapitális harcsák, csukák, süllők úszkálnak a tóban. Jó szórakozást nyújt a szinte bármikor fogható keszegfélék horgászata. A tóból kétkilós dévérkeszegek is kerültek zsákba. A tónál a „családi” horgászásra is adott a lehetőség, kitűnően lehet fürödni, sátorozni – ahol nem zavarják a horgászokat.
A 24 órára érvényes horgászjegy negyven lejbe kerül. Félnapos jegyre nincs lehetőség, de volt már olyan eset is, hogy valaki a huszonnégy órát megszakítással horgászta le. Jegyek a halőröknél válthatók, a horgászhelynél is lehet fizetni, vagy a tó melletti kisvendéglőben – ahogy mindenki ismeri: „Leventénél”.