Az általános európai gazdasági válságra utalva kifejtette: a jelentősebb bevételű államoknak is át kell alakítaniuk a szociális és képzési rendszereiket. Tőkés László európai parlamenti képviselő kijelentette: „az európai egyházi párbeszédnek akkor van értelme, ha az egyházak és a politika is azt nyújtja, ami a lényege. Szerintem az egyházak lelki és erkölcsi téren járulhatnak hozzá a válság következményeinek a kezeléséhez.” Az EP-képviselő úgy vélekedett: kiemelt szerepük van az egyházi oktatási intézményeknek.

Jó megállapodást kell kötni
Magyarországnak jó megállapodást kell kötnie a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval – állapította meg Varga Mihály tárca nélküli miniszter, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Csaba László közgazdász szombaton a tizenegyedik kötcsei találkozón. A zárt rendezvény délelőtti programjáról a szervező Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter számolt be. Mint elmondta: Varga Mihály, Matolcsy György és Csaba László között izgalmas beszélgetés, vita alakult ki egyebek mellett az IMF szerepéről a gazdasági, pénzügyi konszolidációban, amelyről nagyon differenciált értékelést adtak a résztvevők. „Fontos dolog, hogy lehet IMF-hitel nélkül is élni, merthogy ez a normális állapota egyébként minden országnak (...), de ha már megállapodást kötünk, akkor nekünk jó megállapodást kell kötnünk” – idézte fel a kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakat Balog Zoltán. Varga Mihály, Matolcsy György és Csaba László megerősítette, hogy Magyarország alapvetően biztonsági hitelre tart igényt. A kötcsei „pikniket” 2004 óta rendezik meg fideszes politikusok és a jobboldali értelmiségi holdudvar részvételével a Somogy megyei településen.

Tüntetések Görögországban
Tüntetések kezdődtek szombat este Görögország „északi fővárosában”, Theszaloníkiben az újabb, tervezett megszorító intézkedések ellen a fő szakszervezeti tömörülések és a baloldali ellenzék szervezésében. A rendőrség becslése szerint a négy különböző menetben mintegy 12 ezren vesznek részt. A tiltakozás oka az, hogy két év vissza­esés után is tovább súlyosbodik a gazdasági szigor, noha az életszínvonal még a kormány bevallása szerint is 35 százalékot esett vissza a válság előtti időszakhoz ké­pest, s robbanásszerűen emelkedik a munkanélküliség aránya. A rendőrség impozáns erőfitogtatással készült a tüntetésre: 3500 főt vezényeltek ki az utcákra, máshonnan is erősítést kérve. A rendőrök közül azonban több százan, tűzoltókkal és a parti őrség tagjaival közösen már délután saját felvonulást rendeztek járandóságuk tervezett csökkentése ellen. Néhány órával a nagy tüntetés előtt Antonisz Szamarasz miniszterelnök egy theszaloníki vásárt megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy az új, 11,5 milliárd eurót kitevő takarékossági program az utolsó lesz, amelyet a görögöknek el kell viselniük. Ha Görögország elhagyná az euróövezetet, az az ország pénzügyi halálát jelentené – figyelmeztetett a kormányfő.

Merkel megoldást sürget
Angela Merkel német kancellár szerint feltétlenül meg kell őrizni Görögország euróövezeti tagságát, mert a dél-európai állam kiválása a közös pénzt használó uniós tagországok sorából dominóhatást váltana ki, mint a Lehman Brothers amerikai befektetési bank 2008-as csődje, amely a világgazdasági válság kiteljesedéséhez vezetett – írta a Der Spiegel. A lap szerint ez meglepő fordulat a német kormány politikájában, hiszen Berlin mostanáig azt az álláspontot képviselte, hogy Görögország csak akkor maradhat az övezet tagja, ha az athéni kormány végrehajtja a nemzetközi hitelekhez kapcsolódó reformokat, az ügyben pedig csak a hitelezői trojka jelentése alapján lehet dönteni. A német kancellár az esetleges görög eurótávozás gazdasági következményei mellett a politikai hatásoktól is tart.