A tavalyi tanévkezdéskor sem hittünk a csodákban, abban, hogy a politikai játszmák tárgyává vált hazai oktatás egyik napról a másikra megszabadul a függőségtől, és szabadon, csak a tudásnak szentelve előrehaladását, jó útra térhet. Ezt most sem hisszük.
Azon ellenben mélységesen csodálkozunk, hogy akik a feje tetejére állították a tanügyi rendszert, törvényeket, alkalmazási jogszabályokat, miért ragaszkodnak jobban a saját hatalmi pozíciójukat biztosító székhez, mint gyermekeik biztonságos jövőjéhez? Tán nincsenek gyermekeik? Tán már óvodáskoruktól olyannyira félrecsúszott utódaik neveltetése, hogy azt már lehetetlen helyrehozni? Ezek az emberek minden bizonnyal több időt töltöttek pártgyűléseken, parlamentben, mint saját gyermekeik szobájában, és több törvénycikkelyt olvastak, mint mesét.
Ha a közhasznú Jó érdekében tették volna, akkor megbocsátható lenne, de huszonkét esztendeje azt tapasztaljuk, az egyéni érdek mindenek fölött. Cáfoljon meg az a honatya, aki legalább egyszer azért szólalt fel az alsó- vagy felsőházban, hogy tehermentesítsék a diákok órarendjét az olyan időtöltéstől, aminek sem jelenleg, sem később nem veszik hasznát, igazítsák a tananyagot az általános műveltség és a hétköznapi gyakorlat követelményeihez, fektessenek nagyobb hangsúlyt az idegen nyelvek oktatására, a művészeti és testnevelésre, a vállalkozói véna kialakítására, kommunikációs készségekre, az önértékelés helyes megítélésére, a segítőkészségre és a végenincs hétköznapi követelmények elsajátítására, amitől ember az ember. Ha pedig nem ez a cél, akkor fordítsunk hátat Európának, a XXI. századi emberiségnek, és térjünk vissza a tudatlanság korába, az embert megalázó fogyasztói életminőségbe, de akkor ne hazudjunk egymásnak, egy egész országnak, és főképpen ne magunknak. Mert ha ezt tesszük, alábbvalók vagyunk annál is, aki „csak azért cselekszik, hogy jobb legyen a másiknál.
A hazai oktatást ez a veszély nem fenyegeti, így elég lenne „csak” annyit felmutatni, mint amit eleinktől örököltünk.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
