Nem a mentő- és a sürgősségi szolgálat feladata helyettesíteni az állandó, huszonnégy órás alapellátást, minden olyan eset, ami nem sürgősség, de ennek az osztálynak a működését terheli, a valóban súlyos betegek elől veszi el a lehetőséget, hogy a leggyorsabb beavatkozásban legyen részük – foglalható össze a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház orvosigazgatójának tegnap közzétett álláspontja a sürgősségi osztály olykor fölösleges igénybevételéről.
Dr. Antal Álmos úgy véli, ha jobban végeznék munkájukat azok, akik a közbiztonságért felelnek, a közrendészet is időben kiszűrné a krónikus gyorshajtókat, kevesebb lenne a tömegverekedés és az elkerülhető közúti baleset, a megye egyetlen sürgősségi kórházának pedig nem kellene folyton baleseti kórházi teendőkkel szembesülnie. Ez elsősorban nem anyagi, hanem személyzeti megterhelést jelent, de olykor még a mentőautók is olyan hívásra mennek ki, amelyről később bebizonyosodik, hogy nem sürgősségi eset. Ha ezt utólag hivatalosan is bevallják, és bekerül a statisztikába, akkor előfordulhat, hogy az érintett páciensnek ki kell fizetnie a mentő kiszállását, és a szolgálatos diszpécsert is számon kérik, miért nem szűrte ki, hogy az adott hívás nem igényel tereputat. A családorvosi rendelők túlterheltsége miatt a betegek gyakran választják a sokkal rövidebb utat, és egyből a sürgősségre mennek akkor is, ha nem indokolt – véli az orvosigazgató.
A tavalyi azonos időszakhoz képest kétezer-hétszázzal több konzultációt jegyeztek a megyei kórház sürgősségén január–augusztus között, az esztendő első nyolc hónapja alatt közel huszonegyezer pácienst láttak el az osztályon, ebből több mint ötezer-hatszáz beteget beutaltak – közölte András-Nagy Róbert kórházmenedzser. Nem az a cél, hogy a bent fekvők minél több időt töltsenek a kórházban, hanem az, hogy amit lehet, oldjanak meg a családorvosok és a járóbeteg-rendelők szakorvosai, ehhez ellenben állandó szolgálatra lenne szükség falun és városon egyaránt, ahol pedig csak a kórházban lehet elvégezni a beavatkozást és a kezelést, ott minél rövidebb idő alatt és minél hatékonyabban kerüljön sor erre – véli a két kórházvezető.
Az orvosigazgató és a kórházmenedzser amiatt kongatta meg a sürgősségi vészharangot, mert augusztusban a szokásosnál is több volt a baleset miatti betegellátás (a napokban történt kilyéni tömeges szerencsétlenség csak a törvényszéki orvosi szolgálatnak jelentett többletmunkát), egyetlen hónap alatt négy halálos közúti baleset történt a megyében, míg tavaly egész esztendőben nyolc hasonló eset volt, az elmúlt esztendő első nyolc hónapjában nyolcvannyolcan szorultak autóbaleset miatti ellátásra a megyei kórházban, idén augusztus 31-ig százhuszonnégy ilyen sérültet kezeltek, és olyan hétvége is volt, amikor három súlyos esethez hívtak mentőhelikoptert.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
