Őszre villanó

2012. szeptember 15., szombat, Kovakő - diákmelléklet

Fakuló színek és egy-egy ernyő még néha védekezik a nap sugarától – bár lassan már fölösleges. Lassulnak a léptek, és nagyokat mosolygunk a merész, esténként szaladó embereken. Hát nem vacognak? – kérdik a nénik. Ősz van, vagy mégsem?

Ez a bolondos időjárás igazán félrevezet minket. Ragyog a nap, és reggel mégis nagymama által kötött pulóverben lépünk ki az utcára sokan, délben strandolunk, este meg mikulásváró hangulatban ülünk otthon, kibambulva az ablakon.
Néha elgondolkodom, hogyan nem esik le a Hold, főleg télen a hidegtől, mikor idelenn a Földön hónapokig megfagy az élet, és az embereket nem érdekli, hogy fél, egész, ragyogó vagy halovány az a kis folt az égen? A nyári kánikulát biztosan jól bírja, hisz így ősszel néha keseredett arcán megcsillan az öröm a sok szépre visszagondolva. Látom a hunyorgó mosolyt tekintetében. Egy kis képzelőerővel néha még kacsint is.
Az ősz halkan jön, nesztelen. Néhai ökörnyál indul el tévedt útján, és belegabalyodik hajunkba. A fásszínben már fölvágva áll a fa, és kutyák vonyítanak a télnek. Elmosolyodnak az idősek, hiszen ismét az Agg Természet ballag le a hegyről és lehet, hogy el-elvétve gyerekkori emlékeket dobál a szélnek így rézbe öltözve, megcsonkítva leveleitől. S ahogy egyre inkább szétterül a föld köpenyén az ősz, és gyerekek huppannak bele az összegereblyélt avarba, lágy eső­illat indul halk, apró koppanásokkal. Az ereszen szelíden végigcsordogál a nyári portól megtisztító vékony erezet, és a ház mellett makacson odatermett csalán megtisztul az ónos esőben.
Eső – mondjuk halkan, alig remeg az ajkunk. Egész nyáron az utca porát rugódtuk, öntöztük a kihaló növényeket, ittuk a levegőt, mert széttépett a vízhiány. Most eső, és néha a hálátlan időzítések elcsúsznak a végtelenben. Majd eláll az égi manna, mely úgy hatott a kiszáradt életre, mintha betonba ültetnék virágot, és halk roppanással – igen, alig észlelhetően! – megdörren a menny. Pelyhek, pelyhek, pelyhek. Őszi avarillat elillan... felmossák a földeket a takaróként szétterített hózuhatagok.

Ürmösi Júlia Eszter

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 802
szavazógép
2012-09-15: Kovakő - diákmelléklet - :

artLAB, ahol a művészetek találkoznak

A parkban sétálva nemcsak az utcazenészek muzsikájára kaphatjuk fel a fejünket, hanem akár egy fotó- és grafikakiállításnak is szemtanúi lehetünk. A Fotózz! Filmezz! Tervezz! díjazott munkáinak tárlata egy művészeti hétvége részeként már tegnap kezdetét vette, ahol a szerencsés pályázók nemcsak alkotásaikat állíthatják ki, hanem előadásokon, műhelymunkákon is részt vehetnek.
2012-09-15: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Elhalálozás
Csak az hal meg, akit elfelednek, örökké él, akit igazán szeretnek.
Szívünk mély fájdalmával tudatjuk, hogy a drága jó férj, édesapa, nagytata, dédnagytata, após, a sepsimagyarósi születésű
ERDEI FERENC
életének 78., házasságának 51. évében hosszas, de türelemmel viselt betegség után hirtelen elhunyt.
Drága halottunk földi maradványait 2012. szep­tember 15-én, szombaton 16 órakor helyezzük örök nyugalomra a sepsimagyarósi családi háztól a sepsimagyarósi közös temetőben.
Pihenése legyen csendes, emléke áldott.
A gyászoló család
4259900