Fekete Réka
Becsengetnek. Ma az ország óvodáiba, iskoláiba több mint kétmillió diák és közel félmillió pedagógus tér vissza, és szembesül eddig soha nem látott bizonytalansággal, teljes káosszal, és csak áll, mint Alice Csodaországban: kémleli, süllyedhet-e még mélyebbre a hazai oktatás? A válasz: igen.
A tapasztalat azt mutatja, a jelenleginél is nagyobb huzatra számíthatunk az agyakban, ami kiseper minden maradék józan elgondolást, és olyan mértékű tudathasadást idéz elő a döntéshozatal háza táján, amely kihat az egész társadalomra, és ennek helyrehozatalához legalább tízszer annyi idő kell, mint a rendszer tönkretételéhez.
Az elmúlt huszonkét esztendőben mintha versenyt futottak volna az oktatási miniszterek – volt belőlük bőven, egyenesen tizenhét –, hogyan lehet egy bejáratott módszert lerombolni csak azért, mert azt az előző tárcavezető találta ki. Szakiskolák hol voltak, hol nem; a bölcsődeépítési láz időnként felbukkant, majd eltűnt, mint szamár a ködben; a nyolcadikosok záróvizsgáját annyiszor módosították, hogy a kilencedikes felvételin az előző évek végzősei között alig akad diák, akitől nyolcadik végén ugyanazt és ugyanúgy kérték volna számon, mint az utánuk következőktől; az érettségivel is annyit kísérleteztek, mintha egy vegyi laboratóriumban próbálgatnák, lám, mi lesz belőle; az iskolák önállóságát pedig addig szajkózták, hogy mire megvalósult volna, már megcsömöröltek tőle az érintettek – lásd a pedagógusi versenyvizsga mézesmadzagját, melyet utóbb vitriollal mérgeztek, és döntéshozatal helyett csak a munka maradt az iskoláknak. S mindez csupán néhány példa az agyament intézkedések sorából.
Idén a rémtörténet tovább szőtte hálóját, és bevezették az előkészítő osztályt. A szakmai vitákon túl, hogy ez jó-e vagy nem a hatéves gyermekeknek, már becsengetés előtt kiderült, az ország elmaradottabb megyéiben pajtaszerű, sötét zugokban kezdenek a legkisebbek, a tanítók egyhetes gyorstalpaló tanfolyama nem volt elegendő ahhoz, hogy mindenki megértse, az előkészítő osztály nem az ábécé és a szorzótábla megtanulásának felgyorsítását célozza, az pedig csak hab a tortán, hogy azt mondja a miniszteri székbe harmadszor is felbuktatott Ecaterina Andronescu, a puding próbája az evés, ha nem ízlik, kiköpjük, jövőre mást főzünk.
Hát így nézünk elébe az új tanévnek, s bár a lejtő aljáról nem látszik a hegy csúcsa, mégis ünnep a mai, mert a csengő elsősorban azoknak szól, akik tanulni és tanítani akarnak.
