Egy édesanya, akinek három felnőtt gyermeke már elhagyta a szülői házat, jelenleg két, nem saját tizenévest nevel. Egy család tíz éve fogadott magához egy elhagyott kisfiút, boldogan nevelték, de ma már azért aggódnak, hogy egy év múlva, amint eléri a tizennyolc évet, el kell hagynia a nevelőszülői házat.
Egy fiatalasszony két terhességet veszített, ezután döntöttek úgy férjével, hogy felnevelik a másét, de a héthetes kisbaba szívbetegen érkezett a családba, jelenleg minden figyelmüket arra összpontosítják, hogy a lehető legjobb ellátást biztosítsák számára. És a sornak nincs vége. Százötvenhárom háromszéki hivatásos nevelőszülő és háromszáztizenhárom, általuk nevelt gyermek története, ami mind arról szól, hogy minden gyermek jogosult a szeretetre.
A szombaton Benedek-mezőn tartott kilencedik nevelőszülői találkozón a gyermekjogvédelmi igazgatóság munkatársai, a Caritas, a megyei Vöröskereszt önkéntesei mindent megtettek azért, hogy a gyermekek jól szórakozzanak, egyéni játékokban és csapatban is feltalálják magukat, a felnőttek pedig az iskolához, serdülőkorhoz, a nevelőszülői foglalkozás útvesztőihez kötődő ismeretekkel gazdagodjanak. Gáspár-Babos Etele református lelkész Jézus földi nevelőapjának, Józsefnek példájához hasonlította a nevelőszülői hivatást, mondván, minden gyermekben van ígéret, ami ebben a közösségben a nevelőanya és a nevelőapa által válik valósággá.
