Elkészült a székelység történetéről szóló tankönyv, melyet stílusosan a székely történelmi zászlósor bevonulását követően mutattak be tegnap Csíkszeredában a megyeházán. A székelyföldi történészek által írt, Hargita és Kovászna megye tanácsa által kiadott, illusztrációban gazdag kötetet nemcsak tankönyvnek szánják, általa a felnőttek is kiegészíthetik ismereteiket – hangzott el az eseményen.
Ettől a tanévtől már megkapják A székelység története című alternatív tankönyvet a székelyföldi magyar nyelvű iskolákban tanuló VI–VII. osztályos diákok, akik választható tantárgyként tanulhatják a székelyek történetét. A könyvet egyelőre 3500 példányban nyomtatták ki Hargita megyei iskolák számára, további 2500 példányt október folyamán juttatnak el Háromszékre.
(folytatás az első oldalról)
Hermann Gusztáv Mihály, a kötet főszerkesztője elmondta, a munka során kiderült, hogy óriási az igény a székelységtörténeti kézikönyv megírására, ezért úgy szerkesztették a kötetet, hogy élvezetes olvasmány legyen szülők, nagyszülők és bárki más számára is. Ferencz-Salamon Alpár Hargita megyei tanácstag, volt főtanfelügyelő szerint ez a tankönyv érthető és olvasmányos stílusban tárgyalja a székelység történelmét a legrégebbi időktől napjainkig. Sepsiszéki Nagy Balázs, aki társszerzőként és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnökének képviseletében volt jelen a bemutatón, a székely összefogás példáját hangsúlyozta, hiszen a szerzők és szerkesztők Hargita és Kovászna megyeiek, valamint marosszékiek. Fontosnak tartotta, hogy a két megye Székelyföldben gondolkodik, és nem feledkeznek meg a szórványról sem: eljuttatják a tankönyvet az aranyosszéki magyar diákoknak is. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, a cél a székelyföldi diákok regionális identitásának erősítése.
Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi történész, a Háromszék külső munkatársa, a kötet társszerzője lapunknak kifejtette, a tankönyv keretet jelent a székelység történetének oktatására. A történelemtanároknak szerepet kell vállalniuk az anyag kibővítésében, az oktatás során bizonyos témák hangsúlyozásában.
A könyv további szerzői: Forró Albert, Mihály János, Novák Csaba Zoltán, Novák Károly István, Orbán Zsolt, Sófalvi András, Sztáncsuj Sándor József; illusztrálta Gyöngyössy János. A belső borítón látható térképek Tamás Sándor gyűjteményéből származnak.
A kötet előszavában olvasható: „A székely történelemben (...) nem csupán a mítoszokat lehet szeretni. A székely történelem önmagában, puszta és cicomázatlan valóságában is szép, és büszkeséggel tölthet el valamennyi székelyt. Csodálatra méltó a székelységnek a keleti végek őrzésében tanúsított kiállása, a társadalmi jellegzetességei és közigazgatási önkormányzata védelmében vállalt áldozata, magyar nyelvének megőrzése, mégpedig tömbben – eltérően az Erdélyben élő többi magyar közösségtől. Büszke lehet a székely egyszerűségében is szép, méltóságot sugárzó népviseletére, egész népi kultúrájára, a házak előtt sorakozó, az európai műveltség és régen volt keleti kultúrák elemeit ötvöző gyönyörű faragott kapukra, ősrégi balladáira. És büszke lehet arra is, hogy az írásbeliség – az írni-olvasni tudás – népi rétegekben való korai elterjedése a Székelyföldön magasabb szintű volt, mint a magyar nyelvterület egyéb részein! Tankönyvünk ezekre is igyekszik felhívni a figyelmet.”
