A termesztők sokéves tapasztalata szerint megyénkben hozzávetőlegesen 18 tonna burgonya terem hektáronként. Tavaly ezt a mennyiséget túlszárnyalták a gazdák, átlagban 22 tonna pityókát takarítottak be egy hektárról. Idén viszont szomorúak a kilátások.
A 15 ezer hektáros összterület egyharmadának betakarítása után az átlagtermést nyolcezer kilogrammra becsülik. Ráadásul ez is többnyire silány minőségű, a gumók aprók, kis hányaduk alkalmas fogyasztásra. Ebben az évben (de más esztendőkben is) a burgonyafeldolgozó-ipar jelenthetné a menekülést a gazdák számára. Egy működő szesz- vagy keményítőgyár, bioüzemanyagot előállító üzem komoly felvevőkapacitást jelentene a háromszéki termelőknek, az apró, gyenge minőségű, fogyasztásra nem alkalmas gumóknak is lenne piacuk – vélik a gazdasági szakértők, akik azt is előrevetítik: a burgonyatermesztők idén akár nyolcvanszázalékos bevételkieséssel is számolhatnak.
Ha valaki azt hiszi, hogy ennél rosszabb nem lehet, téved. A Romániai Burgonyatermesztők Szövetségének elnöke, Ioan Benea a napokban azt nyilatkozta: jövő évben még nagyobb deficitre lehet számítani a mezőgazdaságban, ami a burgonyatermesztőket is súlyosan érinti. Figyelembe véve a szárazságot, az állami támogatás hiányát és a gazdasági válságot, nehéz lesz mindezt túlélni – véli az elnök.
Június óta nem esett jelentős mennyiségű eső. A vegetáció kezdetén ugyan jól kötött a burgonya, de a gumók fejlődését gátolta a szárazság. Kivételt jelentenek azok a parcellák, ahol öntözni tudtak a gazdák. Ahhoz, hogy legalább húsz centiméter mélyen beázzon a talaj, négyzetméterenként legalább húsz liter vízzel kell öntözni, ami egyszeri öntözésnél legkevesebb hatvan lejes vagy több költséget jelent hektáronként. A megyében az öntözővíz-felhasználók két szervezetbe tömörültek. A gidófalvi és a szépmezői szervezet szövetkezni szeretne, úgy látják, közös erővel tudnának könnyítéseket, támogatást kiharcolni a kormánytól. Az agrártárcához eljuttatott beadványukra azonban egyelőre nem érkezett válasz.
Éppen úgy, ahogy egyelőre válasz nélkül maradt annak a bizottságnak a jelentése, melyet a prefektus hozott létre a Kovászna Megyei Burgonyatermelők Egyesületének kérésére. A termelők többek között a rendszerváltás előtt Romániában is működő, az uniós országokban jelenleg is tevékenykedő burgonyatanács létesítését kérték – egyelőre hiába. Az agrártárca mellett működő tanács lenne hivatott a burgonyaágazat gazdasági, agrárpolitikai tényezőivel foglalkozni, a burgonyás gazdák érdekeit képviselve, nyilván a termelőkkel való szoros együttműködés mellett. Nem utolsósorban kérték a feketekereskedelem megszüntetését, az illegális import, a piaci szürke kereskedelem megfékezését.
Az érdekek azonban mindezt – úgy látszik – felülírják. Sokak számára jövedelmezőbb a burgonyaimport fenntartása, aminek nagy hányada hivatalos okmányok nélkül érkezik az országba. Becslések szerint több tízmillió euróra rúg az így keletkezett adóbevételi hiány.
A burgonyaágazat szárazság okozta idei kárát hárommilliárd lejre becsülik. Ennyi a veszteség az ország 240 ezer hektárnyi burgonyáját sújtó hetvenszázalékos terménykiesés után.
Az agrártárca százlejes hektáronkénti támogatással kívánja enyhíteni az aszálykár veszteségeit. A 240 ezer hektárra számolva ez összesen 24 millió lejt jelent, ami tíz százalékát sem teszi ki a burgonyatermelők kárának. A megye 15 ezer hektár burgonyájára számolva a kárpótlás másfél millió lej. A számítás persze elméleti, hiszen a kárpótlás farmonként csak tíz hektár erejéig érvényes, azaz gyakorlatilag a burgonyaágazat kiesését még egy százalékban sem kárpótolja az állam.
Nevetségesnek, szemkiszúrásnak tartják a nagyobb gazdák a százlejes hektáronkénti kárpótlást. Latolgatják, a megkapott pénzt összedobják, és elküldik az agrárminiszternek, hátha talál majd egy olyan célt, melynek érdekében hasznosan költhető el az összeg…
Általánosan elfogadott vélemény, hogy a burgonyatermés jó részét ipari felhasználásra kellene értékesíteni. Szóba jöhetnek szesz- és keményítőgyárak, üzemanyag-előállító telepek. Kovászna megyében ebben az irányban nem tapasztalható előmozdulás. Az ipari feldolgozást egyelőre a burgonyaszirom-gyáraknak szállított nyersanyag jelenti, ami megyeszinten elenyésző mennyiséget jelent. Hargita megyében komolyabban vették a lehetőséget. Tavaly ősszel már aláírták a finanszírozási szerződést egy bioüzemanyag gyár létesítésére. A Gyergyószentmiklóson megvalósítandó zöldmezős beruházás értéke 6,5 millió euró, ebből vissza nem térítendő támogatásként hárommilliót pályázaton nyertek el. A tervek szerint modern technológiák felhasználásával burgonyából, keményítőtartalmú terményekből fogják előállítani a bioüzemanyagot.
Éves adófizetés a burgonyatermelőknek
A képviselőház elfogadta azt az RMDSZ-kezdeményezést – Edler András György és Erdei Doloczki István képviselő, valamint Gyerkó László volt szenátor javaslatára –, amely módosítja az Adótörvénykönyvet (Cod Fiscal). Ennek értelmében a krumplitermelőknek a jelenlegi negyedéves adóbevallási és befizetési kötelezettség helyett csak éves bevallást és befizetést kell eszközölniük.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
