A szenátus tegnap többségi szavazattal elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé az RMDSZ két politikusa, Sógor Csaba szenátor, jelenlegi európai parlamenti képviselő és Becsek-Garda Dezső akkori parlamenti képviselő. Az RMDSZ úgy véli, a székelyföldi területi autonómia törvénytervezetének elfogadtatásához továbbra sincs meg a kellő politikai akarat, továbbra is a párbeszéd útját javasolva. A tervezet egyik beterjesztője, Sógor Csaba szerint azonban a románságban még mindig nincs arra sem hajlandóság, hogy bár elvi vitát folytassanak le az autonómiáról.
A Székelyföld autonómiastatútuma című jogszabálytervezetet 2005. október 12-én a képviselőházban 188–16 arányban leszavazták, ezután került a szenátusba. Itt három szakbizottsága 2009-ben véleményezte, és jelentéseiben a tervezet elutasítását javasolta a plénumnak. 2009 december óta a törvénytervezet több mint tíz alkalommal szerepelt a szenátus plénumának napirendjén, mindig az utolsó helyen, ezért sosem került sor a megvitatására.
A sarkalatos törvénytervezet tegnapi szavazásán megkapta az RMDSZ jelen lévő öt szenátorának szavazatát, ketten tartózkodtak, 54-en pedig ellene voksoltak. Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője ismertette, a törvénytervezetről nem volt érdemi vita a szenátusban, hanem – a kormány és a szakbizottságok elutasító álláspontjának ismertetése után – a szavazásra bocsátott tervezetet ügydöntő házként a szenátus plénuma elutasította. Fekete-Szabó azt is elmondta, értelmetlen lett volna az RMDSZ szenátorainak felszólalni a tervezet vitájánál, hozzátéve, 2005-ben sem az RMDSZ-frakció terjesztette be a tervezetet, hanem az Sógor és Garda egyéni törvénykezdeményezése volt. „Mielőtt az ember ilyet egyáltalán megfogalmazna és benyújtana, ahhoz kell egy politikai akarat: itt sarkalatos törvényről van szó, ezt az RMDSZ egymaga nem tudja átvinni, ehhez koalíció, partneri viszony kell a többséggel, és persze olyan tervezetet kell benyújtani, ami elfogadható. Látjuk, a kisebbségi törvény is vajúdik, csak kilúgozott formában lenne hajlandó a többség elfogadni, annak pedig nincs értelme. Ugyanez érvényes az ilyen autonómiatörvényekre is” – magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője.
A Székelyföld autonómiastatútuma című tervezet szerint a történelmi Székelyföld területi autonómiával rendelkező, a román állam szuverenitását elismerő régióvá válna, amelyet egy közvetlenül választott önkormányzati tanács igazgatna. Az autonóm területen belül – közigazgatási ranggal – újraalakulnának a székely székek, és hivatalos rangot kapna a magyar nyelv is. A tervezetet érdemben is elemző szenátusi szakbizottságok közös jelentésükben leszögezik: a törvénytervezet tárgya (a területi autonómia) nem az európai, hanem a nemzeti jog hatálya alá esik, bár szerintük „a nemzetközi szervezetek sem szorgalmaznak államon belüli aszimmetrikus, egyedi struktúrákat, amelyek kizárólag etnikai alapon szerveződnek”. A jelentés a nemzetközi jogi keretre hivatkozik, megállapítja, hogy a Románia által ratifikált Kisebbségvédelmi Keretegyezmény nem biztosít kollektív jogokat a kisebbségeknek, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy Székelyföld területi autonómiája hátrányos megkülönböztetést vezet be a többségi állampolgárokkal szemben. A szakbizottságok szerint a magyar nyelv regionális hivatalossá tétele sértené az alkotmányt, ugyanakkor az alaptörvény 3. cikkelye értelmében az országot közigazgatásilag csupán községek, városok és megyék alkothatják, autonóm régiók, székek vagy tartományok nem, ezért jelentésükben a törvénytervezet elutasítását javasolták.
Az RMDSZ az egyetlen magyar politikai szervezet, amely programjában megjeleníti a területi autonómiát. Tudatában vagyunk, hogy ennek elérése egy folyamat kell hogy legyen, amelynek több állomása van: többek között a decentralizáció, a kulturális autonómia, a szubszidiaritás elvének érvényesítése – fogalmazta meg a szövetség álláspontját Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára rámutatott, a területi autonómiát csak a román politikummal való együttműködés, a többségi nemzettel folytatott párbeszéd útján lehet elérni. Véleménye szerint a román közösségeknek fel kell ismerniük azt, hogy az autonómia számukra is jólétet jelent: amikor ez bekövetkezik, akkor lesz megvalósítható a Székelyföld autonómiája is. Kovács a cél megvalósításáért szükséges valós cselekvés fontosságát is hangsúlyozta. „Az autonómiáért a legkönnyebb harcolni, a szövetség azonban valóban tesz azért, hogy ehhez közelebb kerüljünk. Mindennap meg lehet fogalmazni egy újabb és újabb közleményt, ezek azonban mit sem érnek a talán kevésbé látványos, de annál biztosabb, szilárdabb lépések nélkül” – fogalmazott a politikus.
,,A romániai magyaroknak ismét azzal kellett szembesülniük, hogy országuk vezetése nem vesz tudomást kívánalmaikról. A nemzeti kisebbségek önrendelkezésének számos jól működő formája létezik világszerte. Az általam beterjesztett törvénytervezet egy lehetséges megvalósítási formája az önrendelkezésnek, de pillanatnyilag még arra sincs hajlandóság, hogy elvi vitákat folytassunk a témáról” – nyilatkozta Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. „Az autonómia 1993 óta szerepel az RMDSZ programjában, és azóta igyekszünk a román kollégákat megszoktatni az ötlettel. Bukarestben és Brüsszelben egyaránt azzal foglalkozunk, hogy hangoztatjuk a kisebbségek önrendelkezésének fontosságát és hasznosságát, napirenden tartjuk a magyar emberek igényeit, ám e téren sok még a tennivalónk. A mai szavazás erről tanúskodott” – fogalmazott Sógor Csaba.
A Székely Nemzeti Tanács sajnálattal vette tudomásul, hogy a szenátus második alkalommal is érdemi vita nélkül utasította el Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét, az SZNT közleménye szerint ez többségi gőg megnyilvánulása egy olyan intézmény – a parlament – részéről, mely máshol a demokratikus viták, az érvek és ellenérvek ütköztetésének színtere, nem az erőfitogtatásé. „Ezzel a cselekedetükkel a román szenátorok csak azt bizonyítják, hogy nincsenek érdemi érveik, nyílt vitában nem tudnák megvédeni álláspontjukat” – véli az SZNT, mely szerint Románia az utóbbi időben számos tanújelét adta annak, hogy nem jogállam, hogy fittyet hány az európai normákra, vállalt kötelezettségeire. „Elvárjuk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésétől, hogy ezt az elutasítást kezelje súlyához mérten, adjon rá megfelelő választ” – zárul a közlemény.
