Az unitárius templom ódon falai közt minden nemzedék képviseltette magát tegnap: a székely ruhába öltözött fiatal lányok és asszonyok, az életerős férfiak és pantallós fiúk, a botra támaszkodó öregek egyaránt fontosnak tartották, hogy jelen legyenek az eseményen.
Kotecz József helybeli unitárius lelkész a 92. zsoltár és a Máté evangéliumának IV. részéből vett igéjére alapozott beszédében úgy fogalmazott: ezen a kivételes ünnepen köszönetet kell mon­danunk a Jóistennek a falat kenyérért, a baráti jobbért, szüleinkért, gyermekeinkért, népünk és nemzetünk megtartásáért. „Hálát adunk, köszönetet mondunk életünkért, múltunkért, jelenünkért, az eljövendölőért, a javainkért. Ám ne feledjük azt se, hogy nekünk is tennünk kell, hogy mindezt kiérdemeljük” – mondotta a lelkész.
Az istentisztelet és úrvacsoraosztás után fellépett az asszonykórus, a közel kilencvenesztendős Fitori Miklós volt kántor és a baróti régizene-együttes, a Kájoni Consort; Bá­lint Tünde, László Renáta, Máthé Olga és Réz Edina verssel gazdagította az eseményt, melynek végén Márton Árpád képviselő szólalt fel. Mint mondotta: tény, életünk során a legtöbbet a mulasztással vétkezünk, a jót pedig ritkán köszönjük meg – itt az alkalom tehát, hogy az Istennek megköszönjük, viszontagságos történelmünk ellenére is megőrizhettük nyelvünket, meséinket.