Hiába adott új utcaneveket a városi tanács, azok használata törvénytelen, a bíróság megvétózta, a magyar nyelv használata jogos igény, de nem minden esetben kötelezhető, és nem is mindig lehetséges, az Országos Diszkriminációellenes Tanács pedig ködös, jogilag megalapozatlan beadvánnyal fordult a háromszéki intézményekhez – mindezt Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa sorjázta, igen elszántnak mutatkozott, nem hagyja többé, hogy a magyar nyelv elnyomja a hivatalos románt.
  Komolytalan hókuszpókusznak nevezte Codrin Munteanu prefektus Antal Árpád sepsiszentgyörgyi pol­gármester bejelentését, mely szerint elkészült az a vitaanyag, amely segít majd a román közösséggel is megértetni a székelyföldi auto­nómia lényegét. Mun­teanu szerint nincs olyan román, aki leülne erről tárgyalni. „El lehet játszani egy ilyen megbeszélést, és kerülhet néhány személy is, akit kineveznek a románság képviselőinek, de én ismerem a közhangulatot. Van, akiknek érdeke ezt napirenden tartani, pedig gazdaságilag sem életképes az elképzelés” – fej­tette ki a kormánybiztos. Hozzáfűzte: ő prefektusként nem is ülhet le tárgyalni az autonómiáról, mert az alkotmányellenes, majd hangsúlyozta: „nem hiszem, hogy a sötét szovjet korszak által ránk erőltetett sztálinista modelleket kell újraéleszteni”.
Codrin Muntenu elmondta azt is, gondok vannak az utcanevekkel, sok helyre felkerültek a táblák az új elnevezéssel, ám a bíróság elutasította a módosítást, így most visszás helyzet alakult ki, az ott élők igazolványában egy adott (a régi) cím szerepel, a táblán pedig egy másik. „Ha annak idején a prefektus (György Ervin – szerk. megj.) megtámadta volna az utcanevek módosításáról szóló határozatot, nem jutunk ide. Egy civil szervezetnek (a Hargita és Kovászna megyei Románok Fóruma) kellett ezt a lépést megtennie, s lám, kiderült, hogy igazuk van” – hangsúlyozta Codrin Munteanu. A kormánybiztos szerint Sepsi­szentgyörgyön teljes összevisszaság uralkodik a feliratok terén, nagyon sok esetben a magyar elnevezés szerepel előbb, a román csak utána, s világosabb színben. „Mindez nemcsak az ország törvényeinek, de az európai nyelvek chartájának is ellentmond, amely előírja, az állam nyelve nem kerülhet hátrányba egy kisebbségi nyelv használata miatt” – vélekedett. Sokkal engedékenyebbnek bizonyult azonban a magyar feliratok ügyé­ben. Az Országos Diszk­riminációellenes Tanács felhívással fordult több Ko­vászna megyei intézményhez, a fentebb említett chartára és az ország érvényes törvényeire hivatkozva kérték, a különböző dekoncentrált intézmények, Bukarest­nek alárendelt hivatalok gondoskodjanak a magyar feliratokról, arról, hogy a közérdekű információk magyarul is hozzáférhetőek legyenek. Codrin Munteanu szerint azonban az Országos Diszkrimi­nációellenes Ta­nács nagyon zavaros határozatot adott ki, általánosságban, külön ellenőrzés nélkül szólította fel az intézményeket a magyar nyelv használatára, szerinte keverik a törvényeket, „látszik, hogy nem jogászok”. Vannak hely­zetek, amikor nem is lehetséges a magyar használata, példaként az útlevél-igénylési vagy gépkocsi-bejegyzési nyomtatványokat említette, majd hozzáfűzte: az Országos Diszkrimi­náció­ellenes Tanács figyelmeztetést küldhet, de sem ellenőrizni, sem büntetni nincs joga emiatt.