A 2008-ban indult kezdeményezés célja a székelyföldi mondák és legendák felélesztése, visszagyökereztetése a köztudatba. Ennek jegyében monda- és legendatérkép, mesekönyv, valamint pedagógusoknak szóló oktatófüzet készült – közölte Fazakas Szabolcs, a legendárium alapítója. Szili Katalin, a testület alelnöke úgy fogalmazott: a kezdeményezés sokat segíthet a magyarság- és a székelytudat kialakításában, megerősítésében. Felvetette, hogy jó lenne a kezdeményezésből mozgalmat teremteni, és hasonló legendáriumot kiadni a Felvidékről, Kárpátaljáról vagy a Vajdaságról.

Esterházy János-emléktáblát akarnak
Esterházy János politikusnak szeretnének emléktáblát állítani Szlovákiában lévai civil szervezetek és intézmények. A kezdeményezők célja, hogy Léván Esterházynak méltó emlékhelyet hozzanak létre, ahol a környék magyarsága leróhatja tiszteletét. Az emléktábla-bizottság szep­tember közepén közadakozást hirdetett a gróf leendő lévai emléktáblájára. A dombormű formába öntését a lévai Reviczky Társulás, az emlékmű felállításának kezdeményezője vállalta magára. „Már az emléktábla helyének meghatározása is gondot okozott – mondta Wirth Jenő, a Reviczky Társulás elnöke –, hiszen Esterházy még mindig háborús bűnösnek számít Szlovákiában, így köztéren szóba sem jöhetett a tábla elhelyezése.” Az emléktáblát végül a Czeglédi Péter Református Gimnázium falán fogják elhelyezni. Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a II. világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. Egyben ő volt a szlovák parlament egyetlen olyan tagja, aki nem volt hajlandó megszavazni a zsidók kitelepítését. A háború után, 1945-ben a korabeli csehszlovák rendszer háborús bűnösnek nyilvánította, halálra ítélte, majd börtönbe zárta. Az 1901-ben Nyitraújlakon született politikus 1957. március 8-án a mírovi várbörtönben súlyos betegen hunyt el.

Kizárnák a kettős mércét
Martonyi János külügyminiszter szerint Magyaror­szágnak is érdeke, hogy megoldódjanak az eurózóna problémái, de ha ehhez szerződésmódosításra van szükség, az ország azt csak feltételekkel támogatná. A tárcavezető az Országgyűlés európai ügyek bizottságának tegnapi ülésén a feltételek között említette, hogy tiszteletben kell tartani az átruházott hatáskörök elvét, vagyis azt, hogy minden olyan hatáskör, amelyet a szerződések nem ruháztak át az EU-ra, a tagállamoknál marad. Fontos a tagállamok egyenlősége is, ki kell zárni a kettős mércét – mutatott rá. Kiemelte: meg kell őrizni az egységes piacot, amely az integráció egyik legfontosabb vívmánya, és hangsúlyt kell helyezni az uniós döntéshozatal legitimációjára. További lényeges feltételnek nevezte a nemzeti identitás tiszteletben tartását és a szubszidiaritás elvét, hogy csak olyan esetekben döntsenek uniós szinten, amikor a jó döntés kizárólag így születhet meg.

Fordulat Grúziában
Miheil Szaakasvili grúz elnök tegnapi televíziós nyilatkozatában elismerte, hogy pártja vereséget szenvedett a parlamenti választásokon. „A demokrácia győzött” – jelentette ki az államfő. „Világos, hogy a Grúziai Álom többséget szerzett” – tette hozzá. Bejelentette, hogy pártja, az Egyesült Nemzeti Mozgalom ellenzékbe vonul. Tegnapig a szavazóhelyiségek mintegy negyedében dolgozták fel a szavazatokat, s ennek alapján a Bidzina Ivanisvili vezette ellenzéki koalíció, a Grúziai Álom jelentős előnnyel (53:41,75) vezet – jelentették hírügynökségek. A nyertes ellenzéki koalíció vezetője szerint a 2013 őszén esedékes elnökválasztást előre kell hozni. Bidzina Ivanisvili lemondásra szólította fel Miheil Szaakasvili grúz elnököt. „Szaakasvili számára az egyetlen jó döntés, ha most lemond” – jelentette ki sajtóértekezletén az ország valószínű következő miniszterelnöke nem sokkal azután, hogy az államfő elismerte a kormányzó Egyesült Nemzeti Mozgalom vereségét.