Újabb bűncselekmény, bűnpártolás megalapozott gyanúját közölte a Budapesti Nyomozó Ügyészség a házi őrizetben lévő Biszku Bélával, aki ellen több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt emeltek vádat.
A Fővárosi Főügyészség közleményében azt írta: a rendelkezésre álló adatok szerint 1957 márciusában – amikor már Biszku volt a belügyminiszter – körülbelül 15 székesfehérvári karhatalmista ment Martonvásárra egyebek mellett azért, hogy házkutatást tartsanak „ellenforradalmár-gyanús” embereknél. Utóbbiak között volt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének a forradalom eseményeiben részt vett három kutatója. A házkutatások után letartóztatták, majd a karhatalmisták és a helyi rendőrőrs tagjai súlyosan bántalmazták, három órán keresztül ütötték őket. Ennek során az egyik sértett több hét alatt gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett.
A gyanú szerint Biszku Bélának erről legkésőbb 1957. április 9-én egy hivatalos jelentésből tudomása volt, az akkor hatályos törvényi rendelkezéssel is ellentétben azonban nem kezdeményezett hivatalból büntetőeljárást, és elrendelte az ügy iratainak irattárazását. Az MTA kutatóinak bántalmazása a Kádár János vezette, illegitim forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának megerősítését szolgálta, és az esetleges további forradalmi cselekmények megelőzésére, valamint a megfélemlítéssel a hatalom fenntartására irányult.
Az ügyészség tájékoztatása szerint az újabb gyanúsítást a „lex Biszku” tette lehetővé. A cselekmény jogi alapja és minősítése az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló, tavaly elfogadott törvényben meghatározott, a pártállam érdekében, szándékos súlyos testi sértéssel elkövetett kommunista bűncselekménnyel kapcsolatos bűnpártolás.
Biszku Béla ellen – aki az 1956-os forradalom leverése után az állampárt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd Politikai Bizottságának tagjaként, 1957 és 1961 között belügyminiszterként a megtorlások egyik irányítója volt – több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt a Budapesti Nyomozó Ügyészségen folyamatban a büntetőügy. A Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 10-én rendelt el lakhelyelhagyási tilalmat, majd a törvényszék házi őrizetre súlyosbította a kényszerintézkedést ellene.
Biszku Béla ellen jobbikos képviselők tettek feljelentést. Az ügyészség a feljelentés nyomán március elején indított nyomozást több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával két, 1956-os – a budapesti Nyugati téri és a salgótarjáni – sortűzzel kapcsolatban.
