Hozzátette: ahhoz, hogy a célhoz egy lépéssel közelebb kerüljenek, elsősorban a római katolikus egyház szlovákiai vezetőinek és a püspöki karnak a hozzáállásán kell változtatni. A magyar anyanyelvű püspökre támasztott igényre a Szlo­vákiai Magyarok Kerekasztala civil ernyőszervezet, a Ma­gyar Közösség Pártja (MKP) és a Most–Híd képviselői által néhány hete aláírt Szlovákiai Magyarok Alapdokumentuma is rámutat. A dokumentum ezen irányú célkitűzéseire reagálva Jozef Kovácik, a szlovák püspöki konferencia szóvivője azt mondta: mivel a katolikus egyház nem oszlik magyar, szlovák vagy más nemzeti egyházra, ezért a püspökök jelölésekor sem a nemzetiség a mérvadó, ebben az esetben a kánonjogi kódex vonatkozó szabályai szerint születnek a döntések. „A püspököket kizárólag a Szentatya nevezi ki” – tette hozzá. A kérdésben az elmúlt két évtized alatt annyi előrelépés történt, hogy mára majdnem minden – magyarok által lakott – egyházmegyének van olyan megbízott lelkipásztora, aki a magyarokért felel, ám az egyházmegyéken átnyúló jogkörrel rendelkező magyar anyanyelvű főpásztor kinevezésére továbbra sem került sor.

Minden tizedik ukrán eladná szavazatát
Minden tizedik ukrán kész annak adni a szavazatát, aki fizet érte – derült ki abból a tegnap nyilvánosságra hozott felmérésből, amelyet a Demokratikus Kezdeményezések Alapítványa és a kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet közösen készített. A megkérdezettek 82,9 százaléka válaszolta azt, hogy nem adja el a szavazatát, 1,5 százalékuk viszont kijelentette, hogy akármennyiért bárkire leadja voksát. 5,2 százalék közölte, hogy hajlandó eladni szavazatát, ha megfelelő összeget kínálnak érte, 4,6 százalék pedig azt mondta, hogy attól elfogadja a pénzt, akit egyébként is támogatna. Eközben a Szvoboda (Szabadság) párt a Korreszpondent ukrán hírportál szerint tegnap közölte, hogy értesülései szerint Cserkaszi megyében 500 hrivnyát, azaz körülbelül 230 lejt osztogatnak a kormányzó Régiók Pártjának képviselői a potenciális választóknak azért, hogy pártjuk helyi jelöltjére szavazzanak. Az ukrán parlamenti választásokat október 28-án tartják.

Chávez marad Venezuela elnöke
Hugo Chávez jelenlegi elnök nyerte a vasárnap rendezett elnökválasztást Venezuelában – jelentette be a választási bizottság európai idő szerint tegnap hajnalban. Az 1999 óta hatalmon lévő államfő a voksok 90 százalékán alapuló hivatalos részeredmények szerint a szavazatok 54 százalékát szerezte meg, így 2019-ig ő marad az ország első embere. Az ellenzéki erők közös jelöltje, Henrique Capriles Radonski 45 százaléknyi szavazatot szerzett a 81 százalékos részvétellel megtartott választáson. Jóllehet az eredmény kezdettől fogva szorosnak ígérkezett, a Chávez-párti csoportok már a hivatalos közlés előtt ünneplésbe kezdtek, míg az ellenzék táborából érkező jelentések síró emberekről számoltak be. Ez volt sorrendben a negyedik választás, amelyen az elnök diadalmaskodni tudott. Ezt tartották ugyanakkor az ellenzék legnagyobb esélyének is arra, hogy átvegye a hatalmat a sajátos szocialista rendszer erősítésén fáradozó Cháveztől. Az egykori ejtőernyős Chávez győzelme a térség több más – hasonló berendezkedésű – országának is fontos volt, mert így továbbra is számíthatnak az olajban gazdag Venezuela vezetésének anyagi támogatására.

Nobel-díj őssejtkutatásért
A brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be tegnap a svéd Karolinska Intézetben Stockholmban. Az illetékes bizottság indoklása szerint a két tudós azzal a felfedezésével érdemelte ki a díjat, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké, amelyekből a test valamennyi szövete kialakítható. Eredményeik forradalmasították a sejtek és szervezetek fejlődéséről szóló ismereteket.