Nemrégiben egy újabb űrszonda maradványainak visszatérése ismét felhívta a figyelmet arra, hogy mind nagyobb mennyiségű űrhulladék kering a bolygó körül. De vajon könnyebb lesz-e maga a Föld a „kinti” űrszemét halmozódásával? A BBC brit közszolgálati adó Több vagy kevesebb című műsora a Cambridge-i Egyetem tudósaihoz fordult válaszért.
Chris Smith mikrobiológus és rádiókommentátor szerint különböző tényezők eredményeként a bolygó tömege hol nő, hol csökken. Elmondta, hogy Dave Ansell-lel, az egyetem fizikusával kimutatást készítettek azokról a tárgyakról, amelyek a Földre érkeznek, és azokról is, amelyek onnan távoznak. A számok természetesen becslésen alapulnak.
A Föld tömegéhez legnagyobb mértékben az az évi 40 ezer tonnányi por járul hozzá, amely az űrből hull rá – véli a két tudós. „A por a Naprendszer maradványaiból, szétesett aszteroidákból, kisbolygókból vagy olyan objektumokból ered, amelyek sohasem formálódtak bolygóvá. A föld egyfajta óriási porszívóként működik, nehézségi ereje magához vonzza a porrészecskéket” – fejtette ki a mikrobiológus.
A földtömeg növekedésének másik, bár sokkal kisebb jelentőségű oka a globális felmelegedés. Az amerikai űrkutatási ügynökség számításai alapján a hőmérséklet növekedésével a Föld energiát nyer. Smith és kollégája, Ansell ezt a többletföldtömeget igen csekélynek, 160 tonnára becsüli.
Összesen tehát évente 40 ezer és 41 ezer tonna között lehet a föld tömegének gyarapodása. Az új épületek és létesítmények a két tudós megítélése szerint nem növelik a bolygó tömegét, mivel a Földön már létező anyagok más formáját képezik, és a népességgyarapodás sem játszik szerepet. A növekedéshez hozzájáruló tényezők ellenére Smith számításai alapján a Föld tömege – ideértve a tengereket és a légkört is – összességében csökken. Ennek több okát is megnevezi.
Így például a Föld magja óriási atomreaktorhoz hasonlítható, amely idővel fokozatosan energiát veszít: ez a tömeg csökkenésében nyilvánul meg. A veszteség azonban igen kis mértékű, a tudósok becslése szerint évi 16 tonnánál is kevesebb. A világűrbe felbocsátott rakéták és űrhajók sem jönnek számításba, mivel a legnagyobb részük visszahull a Földre. Van azonban más is, ami „sokba kerül” a Földnek. A hidrogén és a hozzá hasonló gázok olyan könnyűek, hogy elillannak a légkörből. „A fizikusok kimutatták, hogy a Föld másodpercenként mintegy három kilogramm hidrogént veszít. Ez évi 95 ezer tonnás veszteséget jelent a bolygó számára – hangoztatta Smith a BBC műsorában. – A másik nagyon könnyű gáz a hélium, de abból kevesebb van, így évente mintegy 1600 tonnát veszítünk csak belőle.”
Összesítve a nyereségeket és a veszteségeket, a mikrobiológus úgy kalkulál, hogy a Föld évente mintegy 50 ezer tonnával nyom kevesebbet – ez nagyjából az idén zátonyra futott Costa Concordia olasz luxushajó súlyának a fele. A bolygó óriási méretéhez képest ez parányi különbség, csupán 0,000000000000001 százalék. Érdemes-e aggódni emiatt? Kis mennyiségről van szó, de vajon fenyeget-e olyan veszély, hogy a világ egyszer csak kifogy a hidrogénből?
Chris Smith nem aggódik. „Sok trillió évig tartana kiüríteni a Föld óceánjait. A bolygó csak ötmilliárd éves, vagyis a folyamat mérhetetlenül tovább tartana, mint amennyi ideje egyáltalán itt van a Föld” – nyugtatta meg a tudós a BBC hallgatóit.
