GYŐZTEK A SZÉKELYEK. Csíkszentdomokoson a már hagyományos labdarúgó-mérkőzésen a székelyföldi önkormányzatok csapata legyőzte a magyar Országgyűlés együttesét. Játékvezető a legendás Aranycsapat tagja, Buzánszky Jenő volt.
Az Országgyűlés csapatában szokás szerint Kövér László házelnök is pályára lépett, míg Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja ezúttal a székelyek csapatában játszott. A mérkőzés végeredménye 2–0. Gólt szerzett a csicsói László Zsolt és a székelyudvarhelyi Fórika Endre. (Duna TV)
MÁRIA-SZOBOR. Hét végén Nagyváradon ünnepélyes külsőségek között felavatták Mária román királynő szobrát. Marie Alexandra Victoria (1875–1938) edinburghi, brit és szász–coburg–gothai hercegnő, házassága révén Románia királynéja, az első világháborút követő Párizs környéki béketárgyalások alatt sajátos diplomáciai mesterkedéseivel járult hozzá tevőlegesen a történelmi Magyarország szétszakításához. A szobor 2,6 méter magas, talapzata 2,5 méter. Az emlékmű a királynőt egy pergamentekerccsel a kezében ábrázolja, ezáltal is emlékeztetve a trianoni döntésre. (Történelemportál)
NŐNI FOG A GAZDASÁGI KÜLÖNBSÉG MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA KÖZÖTT. Dicséri Orbán IMF-politikáját Ilie Şerbănescu makrogazdasági szakértő, akit magyarbarátság ugyancsak nem jellemez. Şerbănescu elismeréssel ír arról, hogy a magyar miniszterelnök egyértelműen kimondta: mindent megtesz azért, hogy Magyarország ne váljék gyarmattá. Ezzel szemben Bukarestben sem a jobboldali, sem a baloldali politikusok nem merik kiejteni a gyarmat szót, holott – véleménye szerint – Románia sokkal közelebb került ahhoz, hogy gyarmattá váljék, mint Magyarország. Míg Romániában a válságkezelés terhei kizárólag a lakosságot sújtják, Budapest a pénzintézeteket és nyugati kereskedőláncokat is igyekszik bevonni a közteherviselésbe. Şerbănescu szerint nem csoda, hogy egy ilyen különutas politika az Európai Bizottság és az IMF ellenállásába ütközik. A magyar–román gazdasági versenyt Magyarország már megnyerte, 30–50 évnyi előnnyel rendelkezik, és a két ország stratégiai döntései ezt a különbséget csak növelik. (Business24.ro)
TANULNAK A FOGYATÉKKAL ÉLŐ GYERMEKEK IS. A munkaügyi és szociális védelmi tárca gyermekvédelmi osztálya adatai szerint Romániában 71 851 fogyatékkal élő gyermek él. Közülük 2504-nek enyhe a fogyatéka, 21 178-nak közepes szintű, 14 597-nek hangsúlyos, 33 572-nek pedig súlyos. A fogyatékkal élő gyerekek közül 20 396 tanul a tömegoktatásban. (Mediafax)
