A kelet-európai háziegér hímjének kromoszómáját viszi tovább párosodás után a nyugat-európai háziegér; az így létrejött hibrid egéralfajnak olyan különleges tulajdonságai vannak, mint például az extra magas spermiumszám. Az egyelőre Csehországban és Németország bajorországi régiójában terjedő kisemlős tanulmányozása közelebb viheti a kutatókat a férfiak terméketlenségének megértéséhez is.
Normális esetben a hibridizáció – amikor két alfaj egyedeinek párosodásából utód születik – a spermium minőségének gyengülésével, alacsonyabb ivarsejtszámmal jár a hím utódoknál. A nyugat-európai Mus musculus domesticus és a kelet-európai Mus musculus musculus közös utódainál azonban meglepő módon a normálisnál jóval nagyobb számú spermium termelődik. Stuart J. E. Baird evolúcióbiológus, a portugáliai portói egyetem kutatója csoportjával laboratóriumi körülmények között keresi a választ arra, miként jön létre a változás. Eddigi eredményeikről a brit tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the Royal Society B-ben számoltak be.
A háziegér két alfaja megőrizte azt a képességét, hogy egymás között szaporodjon, ami az adatok szerint legalább hatezer éve meg is történik. Norvégiától Bulgáriáig húzódik az a mintegy húsz kilométer széles észak-déli sáv, amelyen belül a keveredés zajlik, ebben a zónában élnek a hibrid háziegerek. Az egérhibridizáció frontvonala Baird szerint a biológiai megfelelője egy atomütköztetőnek: két fajt egymásnak ereszt természetes körülmények között, és lehetővé teszi, hogy a tudósok megfigyeljék az eseményeket. E zóna cseh-bajor régiójában a kutatók egyre több olyan hím nyugati egeret találtak, amelynek Y kromoszómája a keleti egértől jött. Más szóval, amikor a nyugat-európai háziegér keleti társával párosodott, akkor az utódok a keleti hím kromoszómáját vitték tovább.
A további genetikai elemzésektől és laboratóriumi vizsgálatoktól azt várják, hogy választ kaphatnak az emberi spermium minőségét meghatározó okokra is – idézte Bairdot a LiveScience tudományos portál.
