A nemzetgazdasági miniszter a hét lépésből álló intézkedést azzal indokolta, hogy az EB október 15-én küldött levélben jelezte, az október eleji egyenlegjavító intézkedések költségvetési hatásának csak kétharmadát tartja megalapozottnak, így további lépések híján 3,7–3,9 százalék lenne a GDP-arányos költségvetési hiány 2013-ban. A kormány ezért – bár nem ért egyet az unió értékelésével – 367 milliárd forintnyi többletintézkedésről döntött annak érdekében, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. A kormány a döntéssel egy időben a két héttel ezelőtt bejelentett 1 százalékról 0,9 százalékra csökkentette a jövő évi növekedésre vonatkozó előrejelzését.
Londoni elemzők reálisnak nevezték a kiigazító intézkedések bevételi céljait, de még a csökkentett növekedési előrejelzést is túlzottan derűlátónak tartották. Némely vélemények szerint a kormányzati készség az újabb költségvetési lépések megtételére annak a jele: a kormány nem akarja, hogy az IMF/EU-tárgyalások elakadjanak, de a bankadó megtartása feszültségeket okozhat az IMF-fel.
Budapesti elemzők a lépések gazdasági növekedést korlátozó hatásaira hívták fel a figyelmet, és túlzottnak tartották az intézkedések mértékét. A lehetséges növekedési áldozatokra figyelmeztetett a Magyar Bankszövetség is, és kifejezte megdöbbenését, amiért a kormány egyoldalúan megszegi a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat.
A munkaadói érdekképviseletek szerint jelentősen befolyásolja a jövő évi minimálbérről és szakmunkás minimálbérről a héten kezdődött tárgyalásokat a kiigazító csomag, amelyet előkészítetlennek és jelentős megszorításnak neveztek.
A Fidesz közleményében annak fontosságát emelte ki, hogy megszűnjön a Magyarországgal szemben nyolc éve zajló túlzottdeficit-eljárás és az ország szabadon felhasználhassa a fejlődéshez szükséges kohéziós forrásokat.
Az ellenzéki pártok bírálták a javaslatot. Az MSZP azt követelte a kormánytól, hogy vonja vissza a jövő évi büdzséről szóló javaslatát, mivel az a többszöri kiigazítás után teljes mértékben hiteltelenné vált. A Demok­ratikus Koalíció a kiigazítást növekedésellenesnek nevezte, olyan csomagnak, amely árt az országnak. A Jobbik szerint az bizonyosodott be, hogy a kormány engedett az Európai Unió zsarolásának, és a korábbi harcias hangvételű politikai nyilatkozatok után a teljes fegyverletételt választotta, ezért le kellene mondania. Az LMP szerint pedig a kormány előtt már csak egyetlen cél maradt: világcsúcsot dönteni a megszorító csomagok egymás utáni bejelentésével.